1 Udaian ngaen-gógópan ngürrdü,* Udaian ngaen-gógópan ngürr Sande ngürr yarilürr. irrbianande, ene kola ne morroal ilang elklaza tómbapónóp, we imarruóp ene gapókdó. 2 I ene ingülküp anerrón emrrónóp gapók mamtaedógab. 3 A i nóma barrbünürr, i Lod Yesun büb koke esenóp. 4 Izan gyagüpi tótók kwarilürr inikwata, büzyón-babul ibüka ama nis pam nisa trramngórri, ilküp akon ongang bapón mórrkenyórrpükü. 5 Tibiób gumdi wakósingül nümgünóp, singül we tüp elókóp. Da ene pama ibüka we bóktarri wagó, “E arról pam iade amkündakla büdül pamkolpam negako? 6 Wa aini babula, oya ma büdüldügab kuri irsümüle. Ia yabü koke ngambangólda, wa yabü ne poko nüzazilóp wa yenkü Galilim nóma yarilürr? Metyu 16:21; 17:22-23; 20:18-19; Mak 8:31; 9:31; 10:33-34; Luk 9:22; 18:31-33 7 Wa igó bóktanórr wagó, ‘Ka, Pamkolpamab Olom nótókla, sab kolae tonarr isab tangdó küngrirre, kómngyerre krrosdó, akó aüd ngim ngürrdü God sab kürü kürsümüle.’ ”

8 Módóga, oya bóktana we ngambangólórr. 9-10 Ene kol idi koralórr: Merri Magdalin, Zoana, Merri, Zeimsün aip nótó warilürr, akó inkü ngibürr kol nidi koralórr. Nóma bakolórr gapókdógab, i blaman ini poko we nüzazilóp ene 11 ⌊apostoldó⌋ akó ngibürr ola nidi koralórr. 11 A i ma ene kol amkoman koke nangunóp, zitülkus ibü bóktan ibüka wata küp-koke yarilürr. 12 A Pita we bupadórr, da we busorr gapókdó; nóma arrngürrürr gapókdó, wa wata ene mórrkenyórr pokoan nósenóp, Yesun ne mórrkenyórr poko-e errgótónóp. Da we alkomólórr gübarirr aengkü akó gyagüpi amaikkü, ne pokoa tómbapónórr.† Ngibürr Grrik bóktane tange wibalómórrón pebadó atang poko 12 babula.

13 Ene dadan ngürrdü, Yesun nis mamoan olom nisa darrü basirrdü tótók namülnürri, ngi Ema-us, aprrapórr 11 kilomita ngarkwat Zerrusalem wirri basirrdügab. 14 I igó poko apónkü aurrnürri, blaman ne pokoa tómbapón koralórr. 15 I ene pokozan ikik namülnürri, Yesu ibü ugón ngorram tyónürr. Inkü we tótók yarilürr. 16 A God ma ibü nóleanórr oya amzyatgum. 17 Yesu ibü we nümtinürr wagó, “Ia e laróbóka apóndamli e inizan tótókdamli?”

Ibü tótóka we piküp bainürr, gyaur obzeke. 18 Darrü nótó yarilürr, ngi Kleopas, Yesun we imtinürr wagó, “Ia wata mogob pam dama mató namüla Zerrusalemóm, umul-kók ini tonarr, ola laró pokoa tómbapónórr ini tonarrdó?”

19 We imtinürr wagó, “Laró pokoa tómbapónórr?”

I bóktan we yalkomórri wagó, “Yesunkwata, Nazarretgab! Wa prropet yarilürr, wirri tomkompükü bóktande akó tórrmende, Godón akó blaman pamkolpamab obzek kwata. 20 Wirri prrist akó mibü singüldü pama oya ipüdóp, da we nókyenóp ama Rrom wirri pam oya büdüldü angrinüm. Da we emngyelóp krrosdó. 21 A ki ma nae aman kwarilnürrü wa nótóke, sab Isrrael pamkolpam wató ⌊aurdü amóne⌋! Ó ene tumum, ini ma aüd ngim ngürr yarile ene pokoa tómbapónóm. 22 Akó ene tumum, ngibürr kola kibü gübarirr aengan ngisitinóp. I irrbianande gapókdó ogobe, 23 a darrü büb ta koke eserre! I togobe, kibü tüzazirre wagó, anerrua ibüka okaka tübini. Ibü idi nüzazirre wagó, Yesu arróla! 24 Olgabi kibü ngibürr gómdamala gapókdó we ogobe, da gapók wata enezan yaril kolazan bóktórre, a oya ma koke eserre.”

25 Da wa ibüka we bóktanórr wagó, “E amkoman gonggoanakla! E zaorrónakla amkoman bangunüm, prropeta blaman ne poko bóktónóp! 26 Ia ene ⌊Kerriso⌋ ini elklazabme koke ki azid aenge, akó tóba ⌊wirri kómal zyóndü⌋ bangrine?” 27 Da wa ibüka we müsirrga yónürr Godón Wibalómórrón Bóktana ne poko bóktan yarilürr oyakwata. Wa Mosesón Pebadó‡ Mosesón ne pebako, ini 5 pebako Ngaep Bukdü: Bwób Zitül, Bazeb Tonarr, Lebitikus, Bótang Peba, akó Duterronomi. bókyanórr, da olgabi ama blaman Prropetab Pebadó.

28 I basirrzan ngorram ain kwarilürr i nóla tótók kwarilürr, Yesu ama wata tótók yarilürr wamaka wa darrü bwóbdü tótókdase; 29 a i oya wirri arüngi we yatorri wagó, “Kibüka ala burrmat, zitülkus irrüba amzik kari pokoa.” Da wa inkü müótüdü we bangrinürr ibüka burrmatóm. 30 Wa inkü alom nóma mórran-mórran bainürr, wa brred ipadórr, Godón eso ekyanórr. Syórr yangónórr, da ibü we nüliónürr. 31 Ibü ilküpapükü we tomgolóp wagó, ini amkoman Yesu-e! I nóma emzyatórri, wa we kolaebóka bainürr. 32 I darrem-darrem tibiób we bamtirri wagó, “Ia mibü moboküpdü bagürwóma koke bangrine,§ “Ia mibü moboküpdü bagürwóma koke bangrine, ...”, Grrik bóktane ma inzan angrirrüna: “Ia mibü moboküpa urazan koke baebli, ...” wa minkü kwatódó nóma ikik yaril, akó Godón Wibalómórrón Bóktan nóma amgol yaril kibüka? Wata amkoman.”

33 I bupadürri, büsai olgabi ama Zerrusalem we alkomórri. Ola i Yesun 11 apostol we nómrrónóp ngibürr kolpampükü darrpan pokodó. 34 Ene apostola ibüka bóktónóp wagó, “Wata amkoman! Lodón kuri irsümüle büdüldügab! Saemon Pitaka ta okaka tübine!”

35 Módóga, ene nisa ibüka we adrratrri ne pokoa tómbapónórr kwatódó, akó i Yesun ia emzyatórri wa brred nóma syórr yangónórr.

36 I enezan ikik koralórr inikwata, Yesu tüób ugón ibü aodó we trramngólórr. Wa ibüka we bóktanórr wagó, “Paud yabüka asi ki yarilün.”* Ngibürr Grrik bóktane tange wibalómórrón pebadó, ini poko babula: Wa ibüka we bóktanórr wagó, “Paud yabüka asi ki yarilün.”

37 I barrkürrürr akó guma yazebórr, zitülkus ibü gyagüpitótók igó yarilürr, wamaka i mórrke asendako. 38 Wa ibüka we bóktanórr wagó, “E ia gum iadeakla? Akó e ninis gyagüpitótók iadeakla kürükwata? 39 Kürü tang a wapór kóbó ngabkónam. Ini amkoman kótókla, ka mórrke kokela. Kóbó kamurram, da e kubó esenane; büdül mórrkean murr a kus babulako, e enezan asendakla kürü ma asinko.”

40 Wa ini bóktan nóma elakónórr, wa tóba tang nis akó wapór nis we nómtyenóp. 41 Zitülkus ibü bagür asi yarilürr akó i gübarirr aengóp, i nabe amkoman angunüm kain koralórr. Wa ibü we nümtinóp wagó, “Ia yabü aini darrü kla asine alom?” 42 I oya aungürrün wapi murr poko we ekyenóp, 43 da wa ipadórr, we elóngórr ibü obzek kwata.

44 Wa ibüka we bóktanórr wagó, “Ene ka yabü ini poko nilarre, ka yenkü nóma namülnürrü: kürükwata blaman ne kla wibalómórrónko Mosesón Gida Bukdü, Prropetab Pebadó, akó Wórr Pebadó, amkoman ki tómbapónónóm Godón bóktan küppükü ainüm.”

45 Da wa ibü gyagüpitótók we tapanukuóp Godón Wibalómórrón Bóktanan ⌊küp amzyatóm⌋. 46 Wa ibü we nilóp wagó, “Godón Wibalómórrón Bóktana igó bóktanda wagó, sab ene Kerriso azid aenge akó büdüldügab sab türsümüle aüd ngim ngürrdü. 47 Pamkolpama sab ini bóktan amgolnórre Kerrison ngidü, ini tüpan blaman bwób-bwób pamkolpamdó: sab God ibü kolae tonarr norrgorre, Godka nidi tübyalüngórre tibiób kolae tonarrdógabi. Ini pokoa sab Zerrusalemóm bókyene. 48 E yabiób ilküpi ne kla nósenarre akó yabiób güblange ne kla barrkrrurrü, e sab ngibürr pamkolpamdó büdrrat kwarilünke. 49 Tübarrkrru, ka küób sab yabüka zirrsapono, kürü Aba ⌊alkamül-koke bóktan⌋ ne klamóm nókyenóp. A e sab ini wirri basirrdü akyan kwarilünke, kókó kwitümgabi arünga sab tupe yabüka.”

50 Ene kakóm, Yesu ibü Zerrusalem wirri basirrdügab we nolngomólóp, tai kókó Betani basirr minggüpanan. Wa tóba tang kwit nyónürr, da ibü bles we ninóp. 51 Wa ibüzan bles bain yarilürr, wa ibü we bimgatórr, da God oya we sipadórr kwitüdü. 52 Da oya we yagürnóp. Olgabi i we bakonórr Zerrusalem wirri bagürwómpükü. 53 I wata blaman ngürrzan ⌊Godón Gyabi Müótüdü⌋ koralórr Godón agürüm.