23
Yesu Paelatón Obzek Kwata Zamngólórr
(Metyu 27:1-2, 11-14; Mak 15:1-5; Zon 18:28-38)
1 Blaman ene Zu isab ⌊balngomól byarrmarr pama⌋ bazebórr, da Yesun Paelatka* Paelat Zudia akó Samarria prrobins alngomól pam yarilürr. Wa Rrom pam yarilürr. idüdóp. 2 Módóga, kotóm ain bóktan amanóm we bainóp wagó, “Ini pam ki kuri eserre kibü pamkolpam ilklió bülióndi. Wa igó bóktanda wagó, ‘Taks mani alión-gu Sisan, Rrom king,’ akó igó bóktanda wagó, wa ene ⌊Kerriso-e⌋, Zu isab King.”
3 Da Paelat Yesun we imtinürr wagó, “Ia ma Zu pamkolpamab King módógla?”
Yesu bóktan we yalkomólórr wagó, “Ma kuri bóktóna!”
4 Da Paelat ene wirri prristdü akó pamkolpamdó we bóktanórr wagó, “Ka darrü küp koke kuri esena ini pam zaz ainüm akó ⌊kolaean darrem⌋ akyanóm.”
5 A i wata arüng ipüdóp oyakwata bóktanóm wagó, “Wa pamkolpam Rrom gabaman bóka bamgünüm bangónóm kainda, wa ne kla umul bainda ini Zudia prrobins kugupidü. Wa Galilim bókyanórr, olgabi ama alabóna tamórr, Zerrusalem wirri basirrdü.”
Yesun Errodka We Idüdóp
6 Paelat ini poko nóma arrkrrurr, ibü we nümtinóp wagó, “Ini ia Galili oloma?” 7 Paelat nóma umul bainürr wagó, Yesu we órdóbóna olom yarilürr, Errod ne prrobins ngakan yarilürr, da oya we zirrapónórr Errodka. Errod ta ugón Zerrusalemóm yarilürr ene tonarr. 8 Wa Yesun nóma esenórr, kari barnginwóma koke simiógürr, zitülkus wa oyakwata ne abün bóktan arrkrru yarilürr. Wirri ngarkwatóm oya ubi yarilürr oya asenóm, da kokean esenórr. Errod nae aman yarilürr, Yesu ngibürr ⌊wirri tulmil⌋ ki tómbapóne oya obzek kwata. 9 Wa Yesun abün bamtin bóktan poko amtin yarilürr, a Yesu oyaka myamem bóktan koke yalkomólórr. 10 Ene wirri prrist akó Mosesón gida umulbain pama ola bórrang kwarilürr, da wirri arüngi Yesun kotóm ain bóktan aman koralórr. 11 Da Errod tóba gazirr pampükü oya ngüóng angyalóp, akó ⌊tiz yangónónóp⌋. Ene kakóm, morroalan wirri darrem tumum mórrkenyórr we atenóp, da we yalkomólóp Paelatka. 12 Ene ngürr Errod a Paelat gódam we bangurri. Ngaen-gógópan i darrem-darrem bóka bamgün namülnürri.
Yesu Tóba Büdül Bóktan Ipadórr
(Metyu 27:15-26; Mak 15:6-15; Zon 18:39–19:16)
13 Paelat we ngibaunürr wirri prrist, Zu singüldü pam, akó pamkolpam kwób bazenóm wankü. 14 Wa ibüka we bóktanórr wagó, “E ini pam kürüka sidüdane igó bóktanpükü wagó, ‘Ene ini pama pamkolpam ilklió büliónda Rrom wirri pamdó bóka bamgünüm.’ Ka oya nóma apina yabü obzek kwata, da módóga, ka darrü küp koke kuri esena, oya e ne pokom amigane. 15 Errod ta darrü kolae koke esene, da wa kibüka ene igósidi salkomóle. E ngakónam; wa darrü kla koke tónggapónórr, da oya darrü zitülkus babula büdülüm. 16 Da módóga, ka kubó oya karrkukusan sye-i ailo, da zirrapono.”† Barre Grrik bóktane tange wibalómórrón pebadó atang opor 17 babula; a wata ngibürrdü asine. Igó bóktanda wagó, “Wa darrpan pam ibüka tümün müótüdügab ki irrune ene tóredó.” (Metyu 27:15 akó Mak 15:6)
(Blaman paildi, ⌊Büdül Kórzyón Tóre⌋ nóma amrran yarilürr, Rrom isab bókam tumtum igó yarilürr wagó, ene tóredó Paelat kubó darrpan tümün müótüdü pam ugón irrune.)
(Blaman paildi, ⌊Büdül Kórzyón Tóre⌋ nóma amrran yarilürr, Rrom isab bókam tumtum igó yarilürr wagó, ene tóredó Paelat kubó darrpan tümün müótüdü pam ugón irrune.)
18 Módóga, Zu dudu pamkolpama darrpan mün we górrgónóp wagó, “Ini pam ipüdam, da büdülümpükü emkólam! A Barrabasón irrunam kibüka!” 19 (Barrabas ugón tümün müótüdü yarilürr, zitülkus wa, ngibürr pampükü, Zerrusalem wirri basirrdü gazirr yarilürr Rrom pampükü, akó wa ta pam büdülümpükü emkalórr.)
20 Paelatón ubi Yesun zirrapónóm yarilürr, da wa akó Zu pamkolpamdó bóktanórr ibü gyagüpitótók alüngüm. 21 A i ma güblang-koke we taegwarr kwarilürr wagó, “Krrosdó emngyelam, oya krrosdó emngyelam!”
22 Aüd ngim wa akó ibüka we bóktanórr wagó, “Iade? Wa ia tai laró kolae tónggapónórr? Ka oyaka darrü küp ta koke kuri esena, wa büdül iade ki esene! We zitülkusdü, ka kubó oya karrkukusan sye-i ailo, da zirrapono.”
23 A i ma arüng ipüdóp taegwarróm Paelatka wagó, oya wata krrosdó ki emngyelnóm. Módóga, ibü taegwarra Paelatón bóktan wóppókal algónórr. 24 Da Paelat gyagüpitótók we esenórr pamkolpamab ubi tónggapónóm. 25 Ene noan ingrinóp tümün müótüdü Rrom pampükü gazirrdi akó pam amkalde, wa oya we irruanórr, Zu pamkolpama noanbókamóm ato kwarilürr. A Yesun ma pamkolpamab tangdó we ingrinürr tibiób ubi alakónóm.
Yesun Krrosdó Emngyelóp
(Metyu 27:32-44; Mak 15:21-32; Zon 19:17-27)
26 Gazirr pama Yesun nóma idódnóp, kwat-kwat Saemonón amigóp, Saerrin wirri basirrdügab pam, Zerrusalem wirri basirrdüzan bangrilürr madmad kabedógab. Oya tupodó krros we emngyelóp, ódódóm Yesun solkwat.
27 Wirri pamkolpamab ngoroa zutalórr Yesun solkwat. Abün kola yón gyaur akó yón amto kwarilürr oyabókamde. 28 Yesu tübyalüngürr, da we nilóp wagó, “Zerrusalem kol! Kürü yón amtogu, a e wa yabiób akó yabiób olmal yón bamtolam. 29 Zitülkus módóga, sab tonarra tame, pamkolpama sab nóma bóktanórre wagó, ‘Bagürwóm idipako, aroam kol nidipko, olmal basen-koke kol nidipko, akó kokean nidi ngóm bómyanónóp!’ 30 Ene tonarrdó, Godón Wialómórrón Bóktana enezan bóktanda wagó,
“ ‘Pamkolpama sab wirri pododó bóktórre wagó, “Kibüka tóbalók,” akó kari pododó wagó, “Kibü ngatloam!” ’‡ Pamkolpama ugórr ene poko bóktan kwarile, zitülkus ene wirri azid aeng tonarr kwarile akó ibü ubi kwarile nurrbarinüm. Oseya 10:8; Okaka Amzazirrün Kla 6:16
31 Da módóga, pamkolpama ne kazan arról nugup kle-kle nóma yangórre inzan tonarre, sab laróga tómbapóne darrü nugupa mólóg nóma baine?”§ Ini bóktanan küp módóga: Arról nugupa Yesunbóka apónda, darrpanan kolae tonarr koke nótó tónggapónórr. Büdül bairrün nugupa kolae tonarr tómbapón kolpambóka apónda. Zitülkus pamkolpama Yesun kle-kle yangónóp, kolae tonarr-koke yarilürr, i kolae tonarrpükü kolpam wirrianbóka kle-kle nangónórre.
32 Gazirr pama nis kolae elklaza tómbapón pampükü we nüdüdóp, ibü büdülümpükü amkalóm Yesukü. 33 I nóma babzilürr darrü pokodó, ngi “Singül Kak”,* Aprrapórr ini pokoan ngi Singül Kak yarilürr, zitülkus podo yarilürr singül kak obzeksyókpükü. ola oya krrosdó we emngyelóp ene kolae tómbapón pam nispükü, darrü oya tutul kwata, darrü oya banól kwata. 34 Yesu we bóktanórr wagó, “Ba, ibü kolae tonarr norrgonónóm, zitülkus i umul kokeako i ne kla tónggapóndako.”
Módóga, i tibiób ngipükü nugup poko aman kwarilürr pam basenóm wagó, Yesun mórrkenyórr poko nidi ki yazebrre. Inzan kwata i oya mórrkenyórr we arrgrrütóp. Wórr Peba 22:18 35 Pamkolpama bórrangórrón ola ngabkan kwarilürr. Akó Zu singüldü pama Yesun tiz yangónónóp, bóktande wagó, “Wa ngibürr zid bain yarilürr, a wa ma kya tóba kóbó ki zid byó, wa ne ene Kerriso nómade, God noan ipadórr!” Wórr Peba 22:7
36 Oya gazirr pama ta we tiz yangónónóp: i togobórr oyaka, da oya muran waen we ekyenóp. Wórr Peba 69:21 37 Da i we bóktónóp wagó, “Ma ne Zu isab King nómadóla, da moba kóbó zid bai!”
38 Oya sisingül wialómórrón nugup pósek amngyelórrón yarilürr. Igó wialómórrón wagó, “Ini Zu pamkolpamab Kinge.”
39 Darrü ne kolae tonarr tómbapón pam emngyelóp krrosdó, Yesun we kle-kle yalórr wagó, “Ia ma ene Kerriso kokela? Moba akó kibü kóbó zid tinünüm!”
40 A darrüpa oya we agórr wagó, “Ia ma Godón koke gum angóndóla? Ma ta wazan büdül apaddóla! 41 Mi ne kolaean darrem apadódamli, mi ta gaodó apadódamli, zitülkus mibü mibiób kolae tonarra tine. A ini pama darrü kolae kokean tónggapónórr.” 42 Da módóga, ene pama we bóktanórr wagó, “Yesu, ma King ngi nóma bateno moba Balngomól Bwóbdü, sab kürü gyagüpi kümanikke!”
43 Yesu oyaka bóktan we yalkomólórr wagó, “Ka marü amkoman poko ayaldóla; errkya ma kubó kankü namulo Godón Agurr Apapdó.”† Godón Agurr Apap, Mórrke-mórrke módóga: paradise.
Yesu Nurrótókórr
(Metyu 27:45-56; Mak 15:33-41; Zon 19:28-30)
44-45 Ene tonarrdó ugón abüs singülküp yarilürr, da abüsan zyóna piküp bainürr akó tümüna dudu bwób ngaslaorr. Ene tümüna aüd abüs küp ngarkwatóm wamórr; akó ⌊Godón Gyabi Müót⌋ kugupidü ne wirri adrratórrón mórrkenyórra‡ Ene wirri adrratórrón mórrkenyórr Godón Gyabi Müótan Amkoman Gyabian Bwób ngarkwat angrirrün yarilürr (Mórrke-mórrke módóga: Most Holy Place ó Holy of Holies). Wata singüldü prrista kubó tebe bangrile ene pokodó darrpan mün blaman pailzan. (Bazeb Tonarr 13:10; Lebitikus 16:2; Ibrru Pamkolpam 9:7) Bazeb Tonarr 26:31-33 olean yarilürr, tebe aodó nis ór we bangónórr. 46 Yesu wirri gyagüpi we górrganórr wagó, “Ba, ka kólba samu marü tangdó angrindóla!” Wa inzan nóma bóktanórr, wa tóba dómdóm ngón we semanórr, da nurrótókórr. Wórr Peba 31:5
47 Ene Rrom gazirr pamab kopo ngakan wirri pama nóma esenórr ne tonarra tómbapónórr, Godón we yagürürr, da we bóktanórr wagó, “Amkoman, ini wata ⌊dümdüm tonarr⌋ pam yarilürr!”
48 Blamana nidi kwób bazelórr ene tonarr ilküpi asenóm, i nóma nósenóp ne tonarra tómbapónónóp, i bakonórr tibiób müót basirrdü. I dakla gyaurme tibiób dalgüp we bólkal kwarilürr. 49 Blamana Yesunbóka umul nidi kwarilürr, akó ene kolpükü, oya Galiligab ne kola mamoanónóp, barrkyanan kan bórranglórr, da blaman kla nósenónóp. Luk 8:2-3
Yesun Gapókdó Ingrinürr
(Metyu 27:57-61; Mak 15:42-47; Zon 19:38-42)
50-51 Ugón ola darrü pam asi yarilürr, ngi Zosep, Arrimatia wirri basirrdügab, Zudia prrobins kugupidü. Wa morroal akó dümdüm pam yarilürr. Wa ene Godón Kingzan Balngomól akyan yarilürr. Wa darrü Zu pamkolpamab balngomól byarrmarr pam yarilürr, a wa koke abinürr ibü bóktan akó tórrmendó Yesun amkalóm. 52 Wa Paelatka we wamórr, da Yesun büdül bübüm we yatorr. 53 We wamórr Yesun büb krrosdógabi alkumilüm. Da we errgótanórr wirri darrem baeb mórrkenyórri, olgabi ma ingülküpdü alüngürrün gapókdó we ingrinürr, we klamdó darrü olom ngaen koke ne ingrinóp. 54 Ugón Sabadankü elklaza tómbapón ngürr§ Sabadankü elklaza tómbapón ngürr Prraede ngürr yarilürr. yarilürr, zitülkus ⌊Sabada⌋ bókyan kari poko yarilürr.
55 Ne kola togoblórr Yesukü Galiligab, Zosepka we zutalórr, da esenóp ene gapók akó Yesun büb ia ingrinóp. 56 Ene kakóm, i we bakonórr ama müót basirrdü, da i morroal ilang elklaza akó büb balóp idi we tómbapónóp.* Zu pamkolpamab bókam tumtum yarilürr morroal ilang oel amasóm büdül bübdü, kolae ilang arrzümülgum.
A i ma Sabad ngürrdü ngón bagónórr gida bóktan poko ngarkwatódó. Bazeb Tonarr 20:10; Duterronomi 5:14
*23:1 Paelat Zudia akó Samarria prrobins alngomól pam yarilürr. Wa Rrom pam yarilürr.
†23:16 Barre Grrik bóktane tange wibalómórrón pebadó atang opor 17 babula; a wata ngibürrdü asine. Igó bóktanda wagó, “Wa darrpan pam ibüka tümün müótüdügab ki irrune ene tóredó.” (Metyu 27:15 akó Mak 15:6) (Blaman paildi, ⌊Büdül Kórzyón Tóre⌋ nóma amrran yarilürr, Rrom isab bókam tumtum igó yarilürr wagó, ene tóredó Paelat kubó darrpan tümün müótüdü pam ugón irrune.)
‡23:30 Pamkolpama ugórr ene poko bóktan kwarile, zitülkus ene wirri azid aeng tonarr kwarile akó ibü ubi kwarile nurrbarinüm.
23:30 Oseya 10:8; Okaka Amzazirrün Kla 6:16
§23:31 Ini bóktanan küp módóga: Arról nugupa Yesunbóka apónda, darrpanan kolae tonarr koke nótó tónggapónórr. Büdül bairrün nugupa kolae tonarr tómbapón kolpambóka apónda. Zitülkus pamkolpama Yesun kle-kle yangónóp, kolae tonarr-koke yarilürr, i kolae tonarrpükü kolpam wirrianbóka kle-kle nangónórre.
*23:33 Aprrapórr ini pokoan ngi Singül Kak yarilürr, zitülkus podo yarilürr singül kak obzeksyókpükü.
23:34 Wórr Peba 22:18
23:35 Wórr Peba 22:7
23:36 Wórr Peba 69:21
†23:43 Godón Agurr Apap, Mórrke-mórrke módóga: paradise.
‡23:44-45 Ene wirri adrratórrón mórrkenyórr Godón Gyabi Müótan Amkoman Gyabian Bwób ngarkwat angrirrün yarilürr (Mórrke-mórrke módóga: Most Holy Place ó Holy of Holies). Wata singüldü prrista kubó tebe bangrile ene pokodó darrpan mün blaman pailzan. (Bazeb Tonarr 13:10; Lebitikus 16:2; Ibrru Pamkolpam 9:7)
23:44-45 Bazeb Tonarr 26:31-33
23:46 Wórr Peba 31:5
§23:54 Sabadankü elklaza tómbapón ngürr Prraede ngürr yarilürr.
*23:56 Zu pamkolpamab bókam tumtum yarilürr morroal ilang oel amasóm büdül bübdü, kolae ilang arrzümülgum.
23:56 Bazeb Tonarr 20:10; Duterronomi 5:14