17
Yesun Büba Darrü Tonarr Bainürr
(Mak 9:2-13; Luk 9:28-36)
6 Ngürr kakóm, Yesu ibü yazebórr, Pita, Zeims, akó Zon, Zeimsün zoret. Wa ibü tibióban imarrurr wirri pododó. 2 Pita 1:17-18 Ibü obzek kwata oya büba darrü tonarr bainürr. Oya obzeka abüszan zyón bapón yarilürr, akó oya mórrkenyórrapükü ta gabülplie ongang bapón kwarilürr. Da módóga, Moses akó Ilaeza* Moses akó Ilaeza ngaerrón prropet nis namülnürri. ibüka okaka tübyórri, Yesukü ikikdi. Pita Yesuka bóktanórr wagó, “Lod, mi morroal ainizanakla! Marü ubi ne nóma yarile, ka kubó aüd twal müót balmelo, darrü marünkü, darrü Mosesónkü, darrü Ilaezankü.”
Pita enezan bóktan yarilürr, da módóga, zyónan pülpül pokoa we tamórr ibü sisingül. Akó bóktan bómgóla we sidórükürr pülpül pokodógab wagó, “Ini kürü kólbanan Olome. Kürü ⌊moboküpdü ubi⌋ oyakama. Ka kari bagürwóm kokela oyaka. Oya bóktan amkoman ipadólamke!” Aesaya 42:1; Metyu 3:17; 12:18; Mak 1:11; Luk 3:22
Ene aüd umulbain olmala ene bóktan nóma barrkrrurr, i kari gum ta koke koralórr. I balókórr, obzek tüpdü. Yesu ibüka we tamórr da ibü namurróp. Ibübóka wagó, “Ugó bazeb! Gumgu!” I ngabkanóm ilküp nóma kwit bainóp, i ngibürr pam koke nósenóp, wata Yesun tóbanan esenóp.
I pododógabizan tübabilürr, Yesu ibü arüng bóktan nókyenóp wagó, “Darrü olom azazilgu, e ne kla esenane, ngarkwat kókó God kürü, Pamkolpamab Olom nótókla, sab büdüldügab nóma kürsümüle.”
10 Da umulbain olmala oya we imtinóp wagó, “Mosesón gida umulbain pama iade bóktandako wagó, Ilaeza sab ngaen-gógópan wató tame akó ⌊Kerriso⌋ ama solodó tame?” Malakae 4:5
11 Yesu ibüka bóktan yalkomólórr wagó, “Ilaeza Ilaeza: Yesu igó umul yarilürr wagó, ini alap-alap bóktan yarilürr. Ini Ilaeza, Zon ⌊Baptaes Bain⌋ Pam yarilürr. wa tótókda, ugósüm blaman elklaza tibiób gaodó akonóm. 12 A ka yabü igó byaldóla, Ilaeza wa kuri tamórr, da pamkolpama oya koke emzyetóp akó i tibiób ubidügab kolae tómbapónónóp oyaka. Ka, Pamkolpamab Olom nótókla, ta sab dadan ngarkwatódó azid aengo ibü tulmildügab.” Metyu 11:14
13 Ene pokodó, Yesun umulbain olmala küp we esenóp wagó, Yesu ibüka Zon ⌊Baptaes Bain⌋ Pam, oyakwata bóktanda.
Yesu Kolae Samupükü Olommokur Dólóng Yónürr
(Mak 9:14-29; Luk 9:37-43)
14 Yesu tóba aüd umulbain olmalpükü nóma alkomólórr pamkolpamab ngorodó, darrü pama Yesuka tamórr, wakósingül nülkamülürr oya obzek kwata. 15 Oyabóka wagó, “Wirri Pam, gyaurka, ma kürü olom gyaur ese! Wa kari azid kokea. Ene azida oya nóma amiógda, oya tüpdü singalkalda akó ola pepes apón yarile. Abün münüm wa urdü ó naedó aupda. 16 Ka go marü umulbain olmaldó idüda, a ibü gaodó koke yaril oya dólóng ainüm.”
17 Yesu blamandó bóktan yalkomólórr wagó, “E amkoman bangun-koke akó kolae tonarr lüól pamkolpamakla! Ka ia yenkü nadüzan ngarkwat ngyabelo? Kürüka kari müp kokea metat yenkü ngyabenóm yabü amkoman bangun kokede. Ala sidüdam ene olommokur kürüka!” 18 Yesu ene kolae samu agórr ene olommokur amgatóm, da wa ene olommokurdügabi tubrranórr. Wata ugósan ene olommokura dólóng bainürr.
19 Da umulbain olmala Yesuka we togobórr tebe-tebe pokodó, oya amtinüm. Wagó, “Ia ki gaodó koke iade korala kolae samu amaiküm?”
20 Yesu ibüka bóktan we yalkomólórr wagó, “Zitülkus módóga, yabü ne amkoman bangune gaodó kokea! Zitülkus módóga, ka yabü amkoman poko byaldóla: yabü amkoman bangun ne inzan kari nóma warile, wamaka karian küpa, da e ini podo kuri ilane wagó, ‘Algabi ugó bupa, ama aum wam!’ Da igósidi kuri wame! Blaman Godón ubi ngarkwatódó elklaza sab igósidi yabüka popadan kwarile tómbapónóm!” Ngibürr Grrik bóktane tange wibalómórrón pebadó, atang opor 21 asine. Igó bóktanda wagó, “Wata tórea amaik yarile inzan kla. Darrü kla myamem babula.” (Mak 9:29) Metyu 21:21; Mak 11:23; 1 Korrint 13:2
Yesu Akó Nis Ngim Tóba Büdülankwata Bóktanórr
(Mak 9:30-32; Luk 9:43-45)
22 Umulbain olmala darrpan pokodó nóma kwób bazenórr Galilim, Yesu ibübóka wagó, “Darrüpa sab kürü, Pamkolpamab Olom nótókla, pamkolpamab tangdó küngrine. 23 I sab kürü büdülümpükü kómkórre, da aüd ngim ngürrdü, God sab kürü ugón kürsümüle arróldó.” Ini bóktan arrkrrudi, oya umulbain olmal kari gyaur ta koke kwarilürr.
⌊Godón Gyabi Müótan⌋ Taks Mani
24 Yesu tóba umulbain olmalpükü Kaperrna-um wirri basirrdü nóma tamórr, Godón Gyabi Müótan taks mani dakabain pama Pitaka togobórr. Oya imtinóp wagó, “Yabü umulbain pama Godón Gyabi Müótan taks mani§ Isrrael pamkolpama Godón Gyabi Müótan taks arrbün kwarilürr. Blaman pam, 20 pail nóma bainónóp, blaman pailzan ene taks mani irrbünónóp. I ene mani küp yazebnóp Godón Gyabi Müótüdü elklaza tómbapónóm. ia arrbünda?”
25 Pita ibübóka wagó, “Ó, wa ta arrbünda!”
Pita Yesun müótüdü nóma bangrinürr, ngaen-gógópan Yesu wató bóktanórr wagó, “Saemon,* Saemon Pitan darrü ngi yarilürr. marü gyagüpitótók iada? Ini tüpan kinga taks mani ia nibióbkagab azebdako? Ia tibiób bwób pamkolpamdógab, ta ia mogob pamkolpamdógab?”
26 Pita bóktan oyaka we yalkomólórr wagó, “Taks mani mogob pamkolpamdógabi azebdako.” Ugón Rrom wirri pama taks mani tibiób pamkolpamdógab koke azeb kwarilürr; i wata mogob pamkolpamdógab wazeblórr, i nibiób kantrri gazirri tibióbkü yazebnóp balngomólóm.
Yesu bóktan inzan yalkomólórr wagó, “Da taia, oya küp igósa, bwób pama tib koke urrbule. Yesun bóktanan küp módóga: Yesu tóba umulbain olmalpükü Godón Gyabi Müótan taks mani koke ki urrbule, zitülkus i Godka mogob pam kokeako; Yesu wa Godón Olome akó umulbain olmal Godón pamkolpamako. Yesun amkoman angun-koke Zu pamkolpam ma mogob pamkolpamako. I wata taks mani ki urrbule. 27 A mi ini pamkolpam ngürsilan koke ngintirre. Ma maludü ugó wam, arreag amaik. Da ma ngaen-gógópan ne wapi amurruto, oya taedó ma kubó mani küp eseno. Ipadke da taks mani dakabain pamdó idódke. Kubó gaodó yarile mibü nizanabkü Godón Gyabi Müót taks mani akyanóm.”

17:1 2 Pita 1:17-18

*17:3 Moses akó Ilaeza ngaerrón prropet nis namülnürri.

17:5 Aesaya 42:1; Metyu 3:17; 12:18; Mak 1:11; Luk 3:22

17:10 Malakae 4:5

17:11 Ilaeza: Yesu igó umul yarilürr wagó, ini alap-alap bóktan yarilürr. Ini Ilaeza, Zon ⌊Baptaes Bain⌋ Pam yarilürr.

17:12 Metyu 11:14

17:20 Ngibürr Grrik bóktane tange wibalómórrón pebadó, atang opor 21 asine. Igó bóktanda wagó, “Wata tórea amaik yarile inzan kla. Darrü kla myamem babula.” (Mak 9:29)

17:20 Metyu 21:21; Mak 11:23; 1 Korrint 13:2

§17:24 Isrrael pamkolpama Godón Gyabi Müótan taks arrbün kwarilürr. Blaman pam, 20 pail nóma bainónóp, blaman pailzan ene taks mani irrbünónóp. I ene mani küp yazebnóp Godón Gyabi Müótüdü elklaza tómbapónóm.

*17:25 Saemon Pitan darrü ngi yarilürr.

17:26 Ugón Rrom wirri pama taks mani tibiób pamkolpamdógab koke azeb kwarilürr; i wata mogob pamkolpamdógab wazeblórr, i nibiób kantrri gazirri tibióbkü yazebnóp balngomólóm.

17:26 Yesun bóktanan küp módóga: Yesu tóba umulbain olmalpükü Godón Gyabi Müótan taks mani koke ki urrbule, zitülkus i Godka mogob pam kokeako; Yesu wa Godón Olome akó umulbain olmal Godón pamkolpamako. Yesun amkoman angun-koke Zu pamkolpam ma mogob pamkolpamako. I wata taks mani ki urrbule.