Polón Peba Mórrag
Rrom
Sos Pamkolpamdó
Ngaensingül Bóktan
Ini Peba Mórrag Nótó Wialómórr
⌊Apostol⌋ Pol ini peba mórrag wialómórr Yesun amkoman angun pamkolpamdó Rrom wirri basirrdü. Errkya ini wirri basirr Itali kantrrian ngaensingül basirra. Itali Yurrop kugupidüma. Polón ngyaben tonarrdó Rrom kinga* Rrom pamkolpama tibiób king Sisabóka ngiblian kwarilürr. Mórrke-mórrke módóga: Caesar ó Emperor. ola ngyabelórr, da wa abün kantrri balngomól yarilürr.
Aprrapórr Pol ini peba mórrag wialómórr pail nóma yarilürr 56 o 57 Kerrison amtómól kakóm, wa Korrint wirri basirrdü nóma ngyabelórr karianbóka, Grris kantrridü (Apostolab Tórrmen 20:2-3). Oya wirri ubi yarilürr ene Rrom pamkolpam basenóm, zitülkus wa ibü basen küsil yarilürr. Da wa ngaen-gógópan Zerrusalem wirri basirrdü ki wame mani ódódóm elklaza-koke amkoman bangun pamkolpamdó ola, ngibürr sosa ne kla dakabain kwarilürr ibünkü. Ene kakóm, wa Rrom wirri basirrdü ki wame Yesun mamoan pamkolpamab aodó zagetóm. Olgabi oya ubi yarilürr Spein† Spein kantrri Yurrop kugupidüma. kantrridü tótókóm.
Polón Zitülkus Ini Peba Mórrag Wialómóm
Polón ngibürr zitülkus asi kwarilürr ini peba mórrag wialómóm. Wa wialómórr Rrom amkoman bangun pamkolpam umul-umulan ngibtanóm wa sab tame akó ibü bamtinüm oya tangamtinüm Spein tótókóm.
Wa akó wialómórr müsirrga ainüm wa ne kla umul yarilürr Yesun amkoman angunankwata akó pamkolpama ia ngyaben ki kwarile ibü amkoman bangundügabi. Ini peba mórragan wirrian bóktan zono módóga: “Ka wirri ubila ⌊Morroal Bóktan⌋ amgolóm, zitülkus ka büód kokela. Ka büód kokela, zitülkus God tóba arüng okaka amzazilda ene Bóktandógab. We ngarkwatódó, wa sab blaman pamkolpam zid nirre, ene Bóktan Yesunkwata amkoman nidi angundako. Ngaen-gógópan God ⌊Zu pamkolpam⌋ zid ninóp, errkya wa ma akó ibü zid bainda, Zu-koke nidipko. Ene amkomana, zitülkus Morroal Bóktandó God kwat okaka amzazilda pamkolpama ⌊dümdüm tonarr⌋ pamkolpamóm bainüm oya ilküpdü. Wa pamkolpam yazebórr dümdüm tonarr pamkolpamzan wata tibiób amkoman bangunanme, darrü klamdógab koke. Wata Godón Wialómórrón Bóktana enezan bóktanda wagó, ‘God ne olom dümdüm tonarr olom ainda tóba amkoman bangunanme, wa sab ngarkwat-koke arról ipüde.’ ” (1:16-17)
Abün Rrom amkoman bangun pamkolpam Zu-koke kwarilürr, a ngibürr Zu pamkolpam kwarilürr. Pol wialómórr wagó, ini nis kopoa tibiób morroal tonarre ia ki ipadnórre. Wa akó igó wialómórr wagó, God mibü zid tinóp oya gyaurdügabi akó mibü amkoman angundügabi Yesuka, da igó zitülkusdü koke, Godón gida mamoandógab.
Ini Peba Mórragan Bóktan Zono Módógako:
A. Ini peba mórragan tapaku bóktan 1:1-7
B. Polón wirri ubi Yesun amkoman angun pamkolpam basenóm Rrom wirri basirrdü 1:8-15
C. God tóba arüng okaka amzazilda Morroal Bóktandógab Yesunkwata 1:16-17
D. Blaman pamkolpamab kolae tonarr 1:18–3:20
1. God kari ngürsil kokea pamkolpamab kolae tonarranme 1:18-32
Zu pamkolpamab kolae tonarr 2:1–3:8
a. God kolae tómbapón pamkolpam zaz ainda 2:1-16
b. Zu pamkolpam akó ene gida, God ne kla ekyanórr Moseskama 2:17-29
c. God metat tónggapónda wa tónggapónóm ne poko bóktanórr 3:1-8
2. Darrü olom babulana, dümdüm tonarr olom nótóke 3:9-20
E. God pamkolpam dümdüm tonarr pamkolpam byónda 3:21–4:25
1. God ibü dümdüm tonarr pamkolpam byónda, Yesu Kerrison nidi amkoman angundako 3:21-31
2. Eibrra-amón amkoman bangun akó Godón alkamül-koke bóktan 4:1-25
a. Eibrra-amón amkoman bangun Godka 4:1-12
b. Godón alkamül-koke bóktan Eibrra-amka oya amkoman bangundügabi 4:13-25
F. Kerriso mibü susürr kolae tonarrdógab 5:1–8:39
1. Paud akó bagürwóm 5:1-11
2. Büdüla tamórr Adamkama, arróla tamórr Kerrisokama 5:12-21
3. Mi Kerrisokü nurrbarirrü akó wankü tübarsirrü 6:1-23
4. Mosesón gida-a mibü koke barümda 7:1-25
a. Gida babula oyankü büdül nótóke 7:1-6
b. Gida akó kolae tonarr 7:7-13
Nis arünga bómkaldamli mibü gyagüpitótókdó 7:14-25
5. Godón Samu mibü tangamtindako akó Godón moboküpdü ubi mibükama 8:1-39
a. Arról apad Godón Samudüma 8:1-17
b. Elnga wirri kómal zyón 8:18-30
c. Godón moboküpdü ubi 8:31-39
G. Isrrael pamkolpamab amkoman bangun-koke 9:1–11:36
1. God akó Zu pamkolpam 9:1-18
2. Godón ngürsil akó gyaur 9:19-29
3. Isrrael pamkolpamab amkoman bangun-koke 9:30–10:4
4. God blaman pamkolpam zid bainda, Kerrison amkoman nidi angundako 10:5-21
5. Godón gyaur blamandó 11:1-36
a. Tóba gyaurdügabi God ngibürr Isrrael pamkolpam koke alzizi amanórr 11:1-12
b. Zu-koke nidipko, ibü zidbain 11:13-24
c. Godón gyaur blaman pamkolpamdó, Isrrael pamkolpamdó ta inzan 11:25-32
d. Godón agür wórr 11:33-36
H. Ikik bókrran bóktan 12:1–15:13
1. Yesun amkoman angun pamkolpamab ngyaben 12:1-21
a. Godón ubi ngarkwatódó ngyaben 12:1-2
b. God amkoman bangun pamkolpam gaodó ninóp darrpan-darrpan zaget tónggapónóm 12:3-8
c. Yesun amkoman angun pamkolpama ia tulmili ngyabenórre 12:9-21
2. Singüldü pamab bóktan arrkrru akó moboküpdü ubi 13:1-14
a. Mi ini tüpan singüldü pamab tangdó koralo 13:1-7
b. Mibü moboküpdü ubi mibiób darrpan-darrpandó ki kwarila akó mi tómbapón ki kwarila dümdüm ne klamko 13:8-14
3. Mi darrü kla koke ki tónggapón kwarila, yabü zonaret ne gyagüpi nóma tótókdako wagó, ene kolaea 14:1–15:13
a. Mibiób darrpan-darrpan zaz koke ki bain korala 14:1-12
b. Mi darrü kla tónggapón koke ki kwarila, mibü zonaret sab ne klama kolae tonarrdó idüde 14:13-23
c. Mi ngibürr amkoman bangun pamkolpam bagürwóman ngibtan kwarilo, wata mibiób koke 15:1-6
d. Zu-koke nidipko, i ta Godón agürdako 15:7-13
I. Polón zaget ibünkü, Zu-koke nidipko akó oya bókam bagósórrón bóktan Rrom tótókóm 15:14-33
1. Pol wialómórr tóba zagetankwata ibünkü, Zu-koke nidipko 15:14-21
2. Polón bókam bagósórrón bóktan Rrom wirri basirrdü tótókóm 15:22-33
J. Dómdóm alakón bóktan 16:1-27
1. Polón morroal yawal bóktan pamkolpamdó 16:1-16
2. Dómdóm ikik bókrran bóktan 16:17-23
3. Dómdóm tóre Godón agürüm 16:25-27
1
Ini Peba Mórragan Tapaku Bóktan
1 Ka, Pol, ini peba mórrag kótó wialómdóla. Ka Kerriso Yesun ⌊leba zaget olomla⌋. God kürü ngikaunürr ⌊apostolóm⌋ bainüm akó kürü tebe-tebe kümaikürr oya ⌊Morroal Bóktan⌋ adrratóm pamkolpamdó. 2 Ngaen-ngaen God ⌊alkamül-koke bóktan⌋ ingrinürr ini Morroal Bóktan akyanóm. Wa tóba bóktan ingrinürr akó tóba ⌊prropeta⌋ Gyabi Wialómórrón Bóktandó wialómóp. 3 Ini Morroal Bóktana tóba Olombóka apónda, ini tüpan ngyabendó ⌊Deibidün⌋ bobat nótó yarilürr. 4 Wa dudu ⌊kolkal⌋ ngyaben yarilürr. Akó God arüngpükü tómtyenóp wagó, ene Olom oya tóbanan Olom yarilürr, wa oya nóma irsümülürr büdüldügab. Ene Olom Yesu Kerriso-e, mibü ⌊Lod⌋. 5 Oyakama ka ⌊gail tonarr⌋ ipadórró apostolóm bainüm, igósüm blaman bwób-bwób pamkolpama sab Yesun amkoman angun kwarile akó we ngarkwatódó oya bóktan arrkrru kwarile. Ka ini zaget tómbapóndóla, igósüm Yesu Kerrison ngi wirri kwitüm emngyerre. 6 E ta ene pamkolpamab kugupidü asinakla, e ngibaurrün nidipakla Yesu Kerrison pamkolpamóm bainüm. 7 Ka wialómdóla blaman pamkolpamdó Rrom wirri basirrdü, Godón ⌊moboküpdü ubi⌋ nibióbkama akó ngibaurrün nidipko tóbanan pamkolpamóm bainüm.
Ka tóredóla, gail tonarr akó moboküpdü paud sab yabüka asi ki namülam God mibü Abdógab akó Lod Yesu Kerriso.
Polón Wirri Ubi Yesun Amkoman Angun Pamkolpam Basenóm Rrom Wirri Basirrdü
8 Ngaen-gógópan, ka ne God ⌊ótókdóla⌋, ka oya eso akyandóla Yesu Kerrisokama yabü blamandó, zitülkus dudu tüpdü pamkolpama yabü amkoman bangunankwata apóndako. 9 Ka Godónkü zagetdóla amkoman moboküpi, Morroal Bóktan oya Olomankwata adrratóde. Wa umula igó amkomana wagó, ka metat tóre bakodóla yabünkü, piküp bain-koke. 10 Ka tóredóla, God aprrapórr ta sab kwat alóte dómdóm yabüka tótókóm, oya ubi ne nóma yarile. 11 Ka inzan tóredóla, zitülkus kürü wirri ubi yabü basenóma, igósüm ka yabü tangnamtinünümo samuan ngarkwatódó, God kürüzan tangkamtinürr, yabü arüng akyanóm. 12 Kürü ubi igó bóktanóma wagó, mi mibiób darrpan-darrpan arüng bütan kwarilo mibiób amkoman bangundügab Yesuka. Kürü amkoman banguna yabü arüng nütürre, dakla yabü amkoman banguna kürü arüng kókyene. 13 ⌊Zonaretal⌋, kürü ubia e umul kwarilo wagó, abün münüm ka gyagüpitótók esenórró yabüka tótókóm, a ngibürr klama kürü kürrmatnóp kókó errkya. Kürü ubia yabüka tótókóm, igósüm kürü zageta sab ta küppükü baine yabü aodó, wata kürü zagetazan küppükü bainürr barre Zu-koke pamkolpamab aodó. 14 Kürü zaget asine blaman pamkolpamdó, Grrik bóktan akó bókam tumtum umul nidipko akó umul-kók nidipko, wirri sukul pamkolpam akó sukul-koke pamkolpam. 15 Da módóga, ka wirri ubila Morroal Bóktan ta adrratóm yabüka, Rrom wirri basirrdü nidi ngyabendakla.
God Tóba Arüng Okaka Amzazilda Morroal Bóktandógab Yesunkwata
16 Ka wirri ubila Morroal Bóktan amgolóm, zitülkus ka büód kokela. Ka büód kokela, zitülkus God tóba arüng okaka amzazilda ene Bóktandógab. We ngarkwatódó, wa sab blaman pamkolpam zid nirre, ene Bóktan Yesunkwata amkoman nidi angundako. Ngaen-gógópan God ⌊Zu pamkolpam⌋ zid ninóp, errkya wa ma akó ibü zid bainda, Zu-koke nidipko. 17 Ene amkomana, zitülkus Morroal Bóktandó God kwat okaka amzazilda, pamkolpama ⌊dümdüm tonarr⌋ pamkolpamóm bainüm tóba ilküpdü. Wa pamkolpam yazebórr dümdüm tonarr pamkolpamzan wata tibiób amkoman bangunanme, darrü klamdógab koke. Wata Godón Wialómórrón Bóktana enezan bóktanda wagó, “God ne olom dümdüm tonarr olomóm ainda tóba amkoman bangunanme, wa sab ⌊ngarkwat-koke arról⌋ ipüde.” Abakók 2:4
God Kari Ngürsil Kokea Pamkolpamab Kolae Tonarrabme
18 Godón wirri ngürsil kwitümgab okaka amzazirrüna blaman Godkamóm ubi-koke pamkolpamab tulmildü akó ibü dümdüm-koke tórrmendó. Ene pamkolpama amkoman bóktan anikdako tibiób dümdüm-koke tórrmene. 19 Godón wirri ngürsil okaka amzazirrüna, zitülkus Godónkwata ne kla ki umul bairre, i umulako, zitülkus God kuri pupo tinóp ibüka. 20 Ini amkomana, zitülkus ene tonarrdógab, God tüp akó pülpül nóma tónzapónórr, pamkolpam gaodó kwarilürr oya ngarkwat-koke arüng asenóm akó umulüm wagó, wa Goda. Darrü pam gaodó kokea Godón amzyatóm, a wa ma gaodóma, wa ene elklaza nóma ngabkanda, God ne elklaza tómbapónórr. We ngarkwatódó, pamkolpamab zitülkus babula igó bóktanóm wagó, “Ki Godónbóka umul babulakla.” 21 I Godón ngi wirri kwitüm ki emngyelnórre, a i ma koke tónggapóndako, akó i oya eso koke akyandako, enana i oyabóka umulako. A ibü gyagüpitótóka Godka küp-koke bainóp akó ibü gonggo moboküpa ibü balngomóldako tümün kwatódó. 22 Enana i bóktandako wagó, “Ki ⌊wirri gyagüpitótók⌋ pamkolpamakla,” a i ma gonggo pamkolpamóm kuri bairre. 23 Da i kak kuri emtyerre Godón ⌊wirri kómal zyóndü⌋, we God, kokean nótó nurrótóke. A i ma kuri byalüngórre nugupi tómbapórrón dandangdó akó i ene elklaza ótókdako. Ene dandangab obzeksyók inzanako: pam, enana i sab nurrbarine, akó póyae akó tokom wapórpükü lar akó tüpdü ngübyón elklaza.
24 We ngarkwatódó, God ibü kuri elóke kolae tonarr tómbapónóm tibiób kolae büban ubidügab, ngibürr kolpampükü utüdi, ibü kol ó morwal koke nidipako. Olgabi i büód tonarr tómbapónóp tibiób darrpan-darrpan bübdü. 25 God ibü elókórr, zitülkus i kak kuri emtyerre amkoman bóktandó Godónbóka akó obae tiz bóktan amkoman nangunóp. Da i ene elklaza ótókdako, God ne kla tómbapónórr, akó ibünkü zagetódako. A i oya koke ótókdako akó oyankü koke zagetódako, ene elklaza nótó tómbapónórr. Ene watóke pamkolpama noan metat ki agür kwarilün. ⌊Amen⌋.
26 We zitülkusdü, God ibü elókórr büódan tulmil tómbapónóm kolae büban ubidügab. Ibü kola kuri bólerre pampükü utüm ama ngibürr kolpükü utódako. 27 Pama ta inzan kuri bólerre kolpükü utüm akó ibü kolae büban ubia ibü bumiógda ngibürr pampükü utüm. Pama büódan tórrmen tulmil tómbapóndako ngibürr pampükü akó inzan kwata i tibiób darrem ipüdóp tibiób kolae tonarranme. I gaodómako ene darrem apadóm. 28 Akó zitülkus i gyagüpi koke ogobórr wagó, igó poko wirri klama, igó bóktanóm God amkoman Goda, wa ibü igósidi elókórr ene elklaza tómbapónóm tibiób gonggo gyagüpitótókdógab, i koke ne kla ki tómbapórre. 29 I blaman darrpan-darrpan kolae tonarra gwarrarrónako. I dümdüm-koke tulmil akó kolaean tulmil tómbapóndako. Ibü gyagüp kolaea akrranda akó i ubiako kolae tómbapónóm ngibürr pamkolpamdó. Ibü ubi ngibürr pamkolpamab elklazadóma. I pam büdülümpükü akrrandako, i ongyaldako, i pamkolpam ilklió bülióndako akó azid alióndako. I ngi bumarrudako, 30 i obae bóktan alióndako ngibürrabkwata panzedó, i Godón alzizi amaikdako, i ngibürr pamkolpam morroal-koke angóndako, i gyagüpi tótókdako wagó, i morroalako ngibürr pamkolpamdógab, akó i ikub bagürdako. I küsil kwat kuri eserre kolaean tulmil tómbapónóm. I tibiób aipalabalab bóktan koke arrkrrudako. 31 I gonggoako, i tibiób ⌊alkamül-koke bóktan⌋ amgündako, ibü moboküpdü ubi babulako tibiób müót pamkolpamdó, akó ibü gyaur babulana. 32 I ene elklaza tómbapóndako, enana i Godón dümdüm gida bóktan pokobóka umulako, ne pokoa bóktanda wagó, inzan nidi ngyabendako, i gaodómako büdülüm. I tib ene elklaza tómbapóndako, akó i ta igó bóktandako wagó, ene morroala ngibürr pamkolpama nóma tómbapónórre.