1 Da ngibürr Parrisi akó Mosesón gida umulbain pama Zerrusalem wirri basirrdügabi togobórr Yesuka. Oya imtinóp 2 wagó, “Marü umulbain olmala ia mibü abalbobatalab gida iade amgündako? I alom nóma kaindako, i tibiób tang inzan koke baguldako mibü gidazan bóktanda!”

3 Yesu ibüka bóktan we yalkomólórr wagó, “E wa Godón gida bóktan poko iade amgündakla, ama yabiób abalbobatalab gida mamoandakla? 4 God igó yarilürr wagó, ‘Ma moba aipab nis morroal angón namülün.’ Akó, ‘Nadü oloma tóba aipab nis nótó nómórre, büdüldü ki ingrinam.’ Bazeb Tonarr 20:12; 21:17; Duterronomi 5:16; Lebitikus 20:9 5 A e ma kolpam igó umul baindakla wagó, paman ne darrü kla asi nóma yarile tóba ab a aip nis tangamtinüm, a ma kubó igó bóktóne wagó, ‘Ini Godón akyarrón klame, oya ngi klame,’ 6 da ene oloma tóba aipab nis koke tangnamtine ene klame.* Ene oloma Godón timam kuri emngyele ene klamdó. Inzan morroal kokea; yabiób gida inzan karrkukus amoande, e Godón gida bóktan poko kuri alkamülane. 7 E taepurrane bóktan pamakla! Prropet Aesaya wata amkoman yarilürr, yabükwata igó ne poko bóktanórr Godón ngidü wagó,

10 Yesu pamkolpamab ngoro ngibaunürr tóbaka tótókóm. Wagó, “Tübarrkrru akó bóktanan ⌊küp ipüdam⌋! 11 Paman taedó ne klama tótókda, oya we klama koke ⌊tómanan⌋ ngitanda Godón ilküpdü.† Ini bóktanan küp módóga: oya we klama koke alngomólda kolae tonarr tónggapónóm. A taedógabi ne klama burruanda, wató tómanan ngitanda.”

12 Umulbain olmala oyaka togobórr, we bóktónóp wagó, “Ma ia umulóla, Parrisia ngürsilüm kuri bairre, i ene bóktan nóma barrkrrue?”

13 Yesu ibüka bóktan we yalkomólórr wagó, “Blaman zid, kürü kwitüm Aba koke ne kla iritürr, wa sab blaman azibe. 14 Da e ibü elókam! I ilküküp murrbausürrün pamako, ilküküp murrbausürrün pam nidi balngomóldako. Darrü ilküküp murrbausürrün pama kamad nóma elngomóle, nizana sab aupi kugupidü.”‡ Yesu Parrisiabkwata bóktanórr. Luk 6:39

15 Pita oyaka we bóktanórr wagó, “Ma kibüka ngaen-gógópan ene alap-alap bóktanan küp kóbó okaka simzazil!”

16 Yesu ibübóka wagó, “E ia wata umul-kókanakla ini ngibürr popa pamkolpamzan? 17 E ia kokean apadódakla? Pama ne kla aloda, bikómdü tótókda. Olgabi ama akó pulkakak we alkomólda, lae müótüdü. 18 A paman taedógabi ne klama burruanda, moboküpdügabi tótókda. Metyu 12:34 Ini nadü elklazako, pam we klama tómanpükü ainda Godón ilküpdü. 19 Oya moboküpdügabi ini kolaean elklaza bausdako: kolae gyagüpitótók, pam amkal, kol a pam gómól, kolae sarrgiwóm tonarr, gómól, obae tiz, akó obae bóktan alión ngibürrabkwata panzedó. 20 Da ene elklaza módógako, pam idi tómanan ngitandako Godón ilküpdü. Pama go popa tómanpükü tange ta nóma elo-e, oya we klama koke tómanpükü ine Godón ilküpdü.”§ Inzan bóktande, Yesu Parrisian amtin bóktan poko yalkomólórr tang bagulankwata (15:2).

21 Yesu olgabi we bupadórr,* Yesu Genesarret bwóbdü yarilürr (14:34). ama Taerr akó Saedon, wirri basirr nis minggüpanan, we mogob pamkolpamab bwób órdóbóna wamlórr. 22 Da módóga, darrpan Keinün kol, ola nótó ngyaben warilürr, Yesuka we katókórr. Wa inzan taegwarrkü katóklórr wagó, “Lod! ⌊Deibidün⌋ Olom, gyaurka, ma kürü gyaur kóse! Kürü óp oloman bübdü kolae samu yarilürr, da wa amkoman kolaean pokodómato!”

23 Da Yesu darrü poko oyaka koke bóktanórr. Umulbain olmala oyaka we togobórr, da oya arüngi ilóp wagó, “Ini kol ugó zirrzwapó! Wa mibü solodó metat taegwarrkü akyando!”

24 Yesu koldó bóktanórr wagó, “Kürü God wató zirrkapónórr Isrrael bamrükürrün ne ⌊sipko⌋, ibüka, a ka mogob pamkolpamabkü koke tamórró.”

25 Yesu wa go ene poko enan bóktanórr, da ene kola ma Yesuka natókórr, oya minggüpanan wakósingül we nülkamülürr oya atom tóba tangamtinüm. Oyabóka wagó, “Lod, ma kürü tangkamti!”

26 Yesu oya bóktan we yalkomólórr alap-alap wagó, “Dümdüm kokea, olmalab alo azeb, ama akó umedó aman.”† Yesu alap-alap Zu pamkolpambóka apón yarilürr, Godón olmal. Umea wa mogob pamkolpambóka apónda, Zu pamkolpam-koke nidipako.

27 Ene kola wagó, “Ene amkoman pokoa, Wirri Pam. A umea ta tibiób abalab tógal lorodó alodako, tógal kwitüdügab ne burrula balókdako.”‡ Ene kola tóbabóka apón warilürr. Oya ubi, Yesu oya ta inzan karianbóka ki tangzwamtine, umea olmalab kari alo burrulzan alodako.

28 Da Yesu oya bóktan we yalkomólórr wagó, “Kol, marü amkoman bangun kari ta kokea! Marü ubi ne klamóma, kubó tómbapóne!” Da dümdüman oya ngul oloma we dólóng bainürr.

29 Yesu ene bwób amgatórr, da Galili Malu kabe we mamoalórr. Da podo kasilürr, ola mórran-mórran bainürr. 30 Wirri kolpam ngoroa ugón togobórr oyaka. I abün azid kolpam tübarrmünürr oyaka: wapór bidal kolpam, ilküküp murrbausürrün kolpam, kolae wapór kolpam, bóktan-koke kolpam, akó ngibürr azidpükü nidi kwarilürr. Barrmülürr, kókó Yesun wapór minggüpanan we sirrbünóp. Ibü blaman we dólóng ninóp. 31 Pamkolpama gübarirr aengóp ibü nóma nósenóp: bóktan-koke kolpam bóktande, kolae wapór kolpam dólóng baindi, wapór bidal kolpam agólde, akó ilküküp murrbausürrün kolpam morroal basende. Da i Isrrael pamkolpamab God we yagürnóp.

32 Yesu tóba umulbain olmal tóbaka ngibaunürr. Ibübóka wagó, “Ka kari gyaur kokela ini pamkolpamdó, zitülkus i kankü aüd ngürr kuri amórre, da ibü darrü alo kla myamem babula. Kürü ubi babula ibü alo ngabyón-koke zirrbapónóm tibiób basirrdü. Kwat-kwat tótókde, ibü iltümüna kena tübyóng.”

33 Da umulbain olmala oya we imtinóp wagó, “Ki kubó abün alo ne nóserre ini kolpam-koke bwóbdü, inzan pamkolpamab ngoro ngabyónüm?”

34 Yesu ibü nümtinóp wagó, “Yabü ia nigó brredako?”

I bóktan yalkomólóp wagó, “7 Brredako akó aüdan kari wapi.”

35 Da Yesu pamkolpam tüpdü mórranóm we nilóp. 36 Da ene 7 brred akó aüd wapi yazebórr, Godón eso ekyanórr, syórr nangónóp, da tóba umulbain olmal nülinóp. Umulbain olmala ama akó pamkolpam we nülinóp. 37 I nóma elop, ibü blaman bikóma nólóngóp. Da umulbain olmala 7 alóp murrnausóp, ne alo pokoa baminürr. 38 Ne kolpama elop, pam blaman kóta 4,000 kwarilürr, kol a karipókal koke etóngóp.

39 Yesu pamkolpamab ngoro tibiób basirrdü we zirrnapónóp, solkwat tüób butüdü we kasilürr, ama Magadan bwób órdóbóna we wamórr.