Morroal Bóktan Yesunkwata,
Metyu
Ne Bóktan Wialómórr
Ngaensingül Bóktan
Metyu, oya darrü ngi Libae, wa ⌊taks mani dakabain pam⌋ yarilürr Rrom kingankü. Yesu Metyun nóma ngyaunürr tóba solkwat akyanóm, da wa Yesun umulbain olomóm we bainürr. Wa ene mani dakabain zaget ugón elkomólórr.
Metyu ini peba tóba ⌊Zu pamkolpamdó⌋ wialómórr. Zu pamkolpama igó gyagüpitótók kwarilürr wagó, “God noan ingrinürr pamkolpam zid bainüm, ene oloma sab tame tóba pamkolpam balngomólóm Rrom pamkolpamab tangdógabi.” Ibrru bóktane, oya ngi módóga wagó, “Mesaya”. Grrik bóktane, oya ngi ma módóga wagó, “⌊Kerriso⌋”. Zu wirri ngi pam ta umul-kók kwarilürr igó, Yesu ia nubógabi tamórr, da blaman pamkolpama karibóka koke gübarirr aengóp Yesun bóktan tulmildügabi. Metyun ubi yarilürr Zu pamkolpam igó poko umul bainüm wagó, Yesu wa ta amkoman Kerriso-e, Zu pamkolpamab King. We zitülkusdü, wa Yesun tótókankwata igósidi wialómórr igó, Yesu Kinga tamórr tóba pamkolpamdó. A Metyu bótang pamkolpamdó okaka azazinda igó, Kerriso tüpan wirri gazirr pamzan koke yarilürr; wa Godkagabi paud sidódürr.
Metyu ta akó ngibürr bóktan poko wibalómórr Godón Wibalómórrón Bóktandógab, ngaerrón ⌊prropeta⌋ ne poko pupo syónónóp Kerrisonkwata, God ne Olom ingrinürr pamkolpam zid bainüm. Ini bóktan pokoa amkoman küppükü bainürr, Yesu Kerriso nóma tamórr.
Metyun darrü wirri bóktan módóga: Zu pamkolpam akó Zu-koke nidipako, Yesun nidi amkoman angundako, blaman Godón olmalko. Blaman tóba Kingzan Balngomóldómako. Metyu Yesun abün alap-alap bóktan wibalómórr, bótang pamkolpamdó müsirrga byónüm, God errkya tóba pamkolpam iazan balngomólda.
Ini Peban Bóktan Zono Módógako:
A. Yesu Kerrison abalbobatal 1:1-17
B. Yesun amtómól 1:18-25
C. Zon Baptaes Bain Pam 3:1-12
D. Zon Yesun baptaes yónürr akó Yesun satania kolae tonarr tónggapónóm alngomólóm kain yarilürr 3:13–4:11
E. Yesun zaget panzedó Galili prrobinsdü 4:12–18:35
F. Yesun zaget wa nóma agóltagól yarilürr Galili prrobinsdügabi ama Zerrusalem wirri basirrdü 19:1–20:34
G. Dómdóm udaidü Zerrusalemóm akó minggüpanandó 21:1–25:46
H. Yesun amigóp akó büdülümpükü emkólóp 26:1–27:66
I. God Yesun irsümülürr büdüldügab akó Yesu tóba okaka tübyónürr pamkolpamdó 28:1-20
1
Yesu Kerrison Abalbobatal
(Luk 3:23-38)
1 Yesu Kerriso ⌊Deibidün⌋ olom yarilürr, akó Deibid go Eibrra-amón* Eibrra-am blaman Isrrael pamkolpamab wirri abbobat wató yarilürr. bobat yarilürr. Yesun abalbobatalab ngi aini balómórrónako.
2 Eibrra-amkagabi kókó King Deibidün amrran, ibü ngi idi kwarilürr:
Eibrra-am Aesakón ab yarilürr,
Aesak Zeikobón ab yarilürr,
Zeikob, Zuda akó oya zoretal, wa ibü ab yarilürr.
3 Zuda, Perrez akó Zerra ibü ab yarilürr, Tamarr† Tamarr Zudan darrü siman oloman kol kóble warilürr. Wa Zu kol kokeo. Wa mogob kol warilürr, Keinan kol. Aba tóba oloman kol kóble we upadórr, Tamarrón, da Tamarr ninis siman olom nulngumilürr, ngi Perrez akó Zerra (Bwób Zitül 38). aipdügab.
Perrez Ezrronón ab yarilürr,
Ezrron Rramón ab yarilürr,
4 Rram Aminadabón ab yarilürr,
Aminadab Nasonón ab yarilürr,
Nason Salmonón ab yarilürr,
5 Salmon Boazón ab yarilürr, Rreieb‡ Rreieb Zu kol kokeo. Wa mogob kol warilürr. Wa ngaen-gógópan pam gómól kol warilürr (Zosyua 2; 6:17, 22-25). aipdügab,
Boaz Obedón ab yarilürr, Rrut§ Rrut Zu kol kokeo. Wa mogob kol warilürr (Rrut 1:4). aipdügab,
Obed Zesin ab yarilürr,
6 akó Zesi Deibidün ab yarilürr, Isrrael pamkolpamab king.
Deibidkagabi kókó Isrrael pamkolpam Babilonia gazirr pama nóma barrmülürr ama tibiób bwóbdü ola ngyabenóm, Yesun abalbobatalab ngi idi kwarilürr:
Deibid Solomonón ab yarilürr, Urraean* Deibid Urraean gazirr pokodü zirrapónórr oya arról alakónóm, zitülkus wa wirri ubi bainürr oya koldó, ngi Batseba. Urraean nóma emkólóp, Deibid oya kol kóble we upadórr. Ibü ngaen-gógópan siman oloma nurrótókórr. Nis ngim olom ma Solomon, Urraean kol kóbledógab. (2 Samuel 11; 12:24-25) kol kóbledógab esenórr,
7 Solomon Rreoboamón† Rreoboam kókó Zeoyakin amrran, i blaman king kwarilürr Zuda prrobinsdü (1 King 12 – 2 King 24). ab yarilürr,
Rreoboam Abaezan ab yarilürr,
Abaeza Asan ab yarilürr,
8 Asa Zeosapatón ab yarilürr,
Zeosapat Zeorramón ab yarilürr,
Zeorram Uzian ab yarilürr,
9 Uzia Zotamón ab yarilürr,
Zotam Eazón ab yarilürr,
Eaz Ezekaean ab yarilürr,
10 Ezekaea Manasen ab yarilürr,
Manase Amonón ab yarilürr,
Amon Zosaean ab yarilürr,
11 akó Zosaea, Zeoyakin‡ Zeoyakin, oya darrü ngi Zekonya yarilürr. akó oya simanal zoretal, ibü ab yarilürr, Isrrael pamkolpam nóma barrmünürr Babilonia bwóbdü. 2 King 24:14-15; 2 Krronikol 36:10; Zerremaea 27:20
12 Isrrael pamkolpama nóma ngyaben koralórr Babiloniam, kókó Yesu nóma tómtómólórr, Yesun abalbobatalab ngi idi kwarilürr:
Zeoyakin Syealtielón ab yarilürr,
Syealtiel Zerrubbabelón ab yarilürr,
13 Zerrubbabel Abiudün ab yarilürr,
Abiud Elyakimün ab yarilürr,
Elyakim Azorrón ab yarilürr,
14 Azorr Zadokón ab yarilürr,
Zadok Eikimün ab yarilürr,
Eikim Eliudün ab yarilürr,
15 Eliud Eleazarrón ab yarilürr,
Eleazarr Matanón ab yarilürr,
Matan Zeikobón ab yarilürr,
16 da Zeikob Zosepón ab yarilürr. Zosep Merrin zumiógürr, da Merri olom we esenórr, ngi Yesu, noan ngiliandako ⌊Kerriso⌋.
17 Blaman dayóndi, kókó 14 abalbobatal kwarilürr, Eibrra-amkagabi kókó Deibidün amrran. Akó 14 abalbobatal kwarilürr, Deibidkagabi kókó Isrrael pamkolpam Babilonia bwóbdü nóma barrmünürr. Akó 14 abalbobatal kwarilürr, we tonarrdógabi, Isrrael pamkolpam Babilonia bwóbdü nóma barrmünürr, kókó ene Kerriso nóma tómtómólórr.
Yesun Amtómól
(Luk 2:1-7)
18 Yesu Kerriso ia tómtómólórr. Oya aip Merri. Wa tüób arrearrón warilürr Zosepka. Merri Zosepón solodó ipadórr, a ngaen-gógópan i umul bainóp wa bikómpükümo Godón Samuan arüngdügab. Luk 1:27 19 Zosep, oya müórüm solkwat bainürr, wa tüób dümdüm ngyaben pam yarilürr. Wa nóma umul bainürr wagó, Merri bikóm kuri esene, oya gyagüpitótók igó yarilürr wagó, wa darrü pamdógab ipadórr. A wa Merrin büód akyanóm koke yarilürr pamkolpamab obzek kwata, da tebe we gyagüpi wamórr, Merrin amióg bóktan piküpan singgapinüm. 20 Wa ini poko nóma gyagüpitótók yarilürr, da módóga, ⌊Lodón⌋ darrü ⌊anerrua⌋ oyaka utüdi nus we okaka tübyónürr. Anerrua oyabóka wagó, “Zosep, Deibidün bobat, ma gumüm bain-gu Merrin apadóm, moba kolóm ainüm! Wa ne bikóm ódóddo, Godón Samuan arüngdügabia. 21 Wa sab siman olom esene. Da ma sab oya Yesu§ Yesu ngian küp módóga: God pamkolpam zid bainda. ngi ngyesilo, zitülkus wa tóba pamkolpam tibiób kolae tonarrdógabi sab wató zid nirre.” Luk 1:31
22 Blaman ini tórrmen tulmila igósidi tómbapónóp, Lodón bóktan küppükü ainüm, wa ⌊prropetódó⌋ ne poko bóktanórr pamkolpamdó adrratóm Merrinkwata wagó, 23 “Tübarrkrru, pampükü koke ne kola umtulürr, sab bikóm ipüde, da wa sab siman olom esene. Oya sab Emanuelbóka* Emanuel Ibrru bóktan ngia (Aesaya 7:14). ngilianórre,” oya küp módóga: “God asine minkü.”
24 Zosep utürrüna nóma türsümülürr, wa tónggapónórr oya anerrua enezan yalórr. Merrin tóba kolóm we wyónürr, 25 a wa tóba kolpükü koke umtulürr, ngarkwat kókó Merri siman olom esenórr. Zosep olom ngi we ngyesilürr, Yesu. Luk 2:21
*1:1 Eibrra-am blaman Isrrael pamkolpamab wirri abbobat wató yarilürr.
†1:3 Tamarr Zudan darrü siman oloman kol kóble warilürr. Wa Zu kol kokeo. Wa mogob kol warilürr, Keinan kol. Aba tóba oloman kol kóble we upadórr, Tamarrón, da Tamarr ninis siman olom nulngumilürr, ngi Perrez akó Zerra (Bwób Zitül 38).
‡1:5 Rreieb Zu kol kokeo. Wa mogob kol warilürr. Wa ngaen-gógópan pam gómól kol warilürr (Zosyua 2; 6:17, 22-25).
§1:5 Rrut Zu kol kokeo. Wa mogob kol warilürr (Rrut 1:4).
*1:6 Deibid Urraean gazirr pokodü zirrapónórr oya arról alakónóm, zitülkus wa wirri ubi bainürr oya koldó, ngi Batseba. Urraean nóma emkólóp, Deibid oya kol kóble we upadórr. Ibü ngaen-gógópan siman oloma nurrótókórr. Nis ngim olom ma Solomon, Urraean kol kóbledógab. (2 Samuel 11; 12:24-25)
†1:7 Rreoboam kókó Zeoyakin amrran, i blaman king kwarilürr Zuda prrobinsdü (1 King 12 – 2 King 24).
‡1:11 Zeoyakin, oya darrü ngi Zekonya yarilürr.
1:11 2 King 24:14-15; 2 Krronikol 36:10; Zerremaea 27:20
§1:21 Yesu ngian küp módóga: God pamkolpam zid bainda.
*1:23 Emanuel Ibrru bóktan ngia (Aesaya 7:14).