1-2 Darrü pam ngi Lazarrus, wa Betani basirrdü ngyabelórr, tóba bólbót nispükü Merri a Marrta. Luk 10:38-39 Lazarrus tüób azid olom yarilürr. Ini ne Merri warilürr, ene Yesun wapór nisdü morroal ilang idi wató ekanórr, akó tóba órrngóene norrgonórr. Zon 12:3 3 Lazarrusün bólbót nisa bóktan zirrapórri Yesuka wagó, “Lod, marü moboküpdü gódam azida.”

4 Yesu nóma arrkrrurr, wa bóktanórr wagó, “Ini azid, büdül azid kokea Lazarruska. Ini inzan ugósüm tómbapóne, Godón ngi wirri kwitüm amngyelóm. Akó ka küób, Godón Olom, ta igósidi wirri ngi ipudo ini pokodógab.”

5 Yesun ⌊moboküpdü ubi⌋ asi yarilürr ibüka, Marrta, akó oya zoret, akó ibü bólbót Lazarrus. 6 A Yesu nóma arrkrrurr Lazarrusün azidbóka, wa akó nis ngürr nümanikürr, wa ne yarilürr. 7 Da ene kakóm, wa we bóktanórr tóba umulbain olmaldó wagó, “Mi akó módó bakona Zudia.”

8 Oya umulbain olmala bóktónóp wagó, “Umulbain Pam, wirri ngarkwat koke, marü ene kolpama amkalóm angón kwarilürr ingülküpi, da ma ia ola alkomólóm kaindóla?”

9 Yesu bóktan yalkomólórr wagó, “12 Abüs küp ngarkwat zyón asiko darrpan ngürr kugupidü. Darrü pama ne ngürr nóma agóltagól yarile, wa kubó koke bómkalkü wamle, zitülkus wa ini tüpan zyón asenda. 10 Da wa ma irrüb nóma agóltagól yarile, wa kubó bómkalkü wamle, zitülkus oyaka zyón babula.” 11 Yesu ini poko bóktanórr, da wa akó yarilürr wagó, “Mibü gódam Lazarrus, oya uta kuri türüme, da ka oya arsümülüm tótókdóla.”

12 Da Yesun umulbain olmala bóktan yalkomólóp wagó, “Lod, wa ne utan nóma yarile, da wa kubó morroal baine.”

13 Yesu wa amkoman igó poko apón yarilürr wagó, wa büdülase. Oya umulbain olmala ma igó gyagüpi ogobórr wagó, wa amkoman utase. 14 Da Yesu ibüka dümdüman we müsirrga yónürr wagó, “Lazarrus wa büdülase, 15 da yabübókamde, yabü amkoman angunüm, ka ma bagürla. Ka ola babul gaodó namüla, wa nóma nurrótóke. Da nau, mi oyaka kóbó ogobón.”

16 Tomas (oya darrü ngi Didimus* Didimus, oya küp módóga: ninis amtómólórrón olom nis. Mórrke-mórrke módóga twins.) tóba kamdal umulbain olmaldó we bóktanórr wagó, “Da nau, mi ta blamana ogobo, wankü büdülüm!”

17 Yesu nóma abzilürr, wa umul bainürr wagó, Lazarrus ugón tokom ngürrüm angrirrün yarilürr gapókdó. 18 Betani minggüpanandó yarilürr Zerrusalem wirri basirrdügab, aüd kilomita† aüd kilomita, Grrik bóktane ma inzan angrirrüna: 15 stadia. ngarkwat. 19 Abün Zu kolpama ugósüm togobórr Merri a Marrta ibüka tamamóm, ibü bólbótazan nurrótókórr.

20 Marrta nóma arrkrrurr Yesun tótók poko, wa oya kwatódó asenóm ola natókórr. Merri wa müót kugupidü ola warilürr. 21 Marrta Yesuka bóktanórr wagó, “Ma ne ae asi nóma ki namüla, Lod, kürü bólbóta koke ki nurrótóke! 22 Da ka ma umulóla, wata errkyadan ma ne kubó Godón darrü klamóm nóma yato-o, wa marü kókyene.”

23 Yesu oyaka bóktanórr wagó, “Marü bólbóta kubó akó türsümüle.”

24 Marrta bóktan yalkomólórr wagó, “Ka umulóla wa sab büdüldügab türsümüle, blaman pamkolpama sab nóma tübarsine, dómdóm ngürrdü.”

25 Yesu oyaka bóktanórr wagó, “Ka büdül arsümül akó arról akyan olomla. Kürü amkoman nótó kangune, sab akó ngyabene, wa ngaen enan nurrótókórr. 26 Arról nótóke, kürü amkoman nótó kangune, sab kokean nurrótóke.‡ Yesu paman bübbóka koke apónda; wa paman samubóka apónda. Ma ia amkoman angundóla ini bóktan?”

27 Wa bóktan yalkomólórr wagó, “Ó, Lod! Marü ka amkoman angundóla, ma ene ⌊Kerrisola⌋, ma Godón Olomla, ini tüpdü nótó ki tame.”

28 Marrtan bóktana nóma blakónórr, wa we alkomólórr, da tóba gódam Merrin tebe-tebe pokodó we ngizaunürr akó oya wyalórr wagó, “Umulbain Pam alama, akó wa marübókamóm bamtinda.” 29 Merri nóma arrkrrurr, büsai-büsai bupadórr, da oyaka we natókórr. 30 (Yesu abzil küsil yarilürr basirrdü. Wa wata ene pokodó yarilürr, Marrta ne emrranórr.) 31 Merrikü nadü pamkolpam kwarilürr ene müótüdü, ibüka tamamóm nidi ogobórr, oya nóma osenóp büsai-büsai bupadóde akó burruande, da i oyaka we zutalórr. Ibü gyagüpitótók igó yarilürr wamaka, wa gapókdó tótókdato yónüm.

32 Merri abzilürr Yesu nóla yarilürr. Wa oya nóma esenórr, wakósingül we nülkamülürr oya obzek kwata. Wa oyaka bóktanórr wagó, “Lod, ma ne ae asi nóma ki namüla, kürü bólbóta koke ki nurrótóke!”

33 Yesu oya osenórr yóndi akó wa ene pamkolpam ta nósenóp yóndi, oyaka nidi zutalórr. Oya moboküp inuóp, da wa kari gyaur koke yarilürr. 34 Wa ibü nümtinóp wagó, “E oya ne ingrinane?”

I oyaka bóktan we yalkomólóp wagó, “Lod, asenóm tam.”

35 Yesu yón yarilürr. 36 Ene kolpama bóktónóp wagó, “Ngakónam, oya moboküpdü wirri ubi yarilürr oyaka!”

37 Da ngibürra bóktónóp wagó, “Wa ene ilküküp murrbausürrün paman ilküküp nomgolórr! A wa ma Lazarrusün koke iade irrmatórr büdüldügab?”

38 Yesun moboküp inuóp nis ngim, da we wamórr gapókdó. (Ene gapók, podo kabedó, ingülküpdü alüngürrün yarilürr.) Mamtae wirri ingülküpi murrausóp. 39 Yesu ibü nilóp wagó, “Ini ingülküp amanikam!”

Marrta, ene büdül paman darrü bólbóto, bóktan yalkomólórr wagó, “Lod, kubó abürrün ilang yarile, zitülkus wa tokom ngürr kuri amóne gapókdó!”

40 Yesu oyaka bóktan yalkomólórr wagó, “Ia ka marü koke mila igó, ma ne kürü amkoman nóma kanguno, ma sab Godón ⌊wirri kómal zyón⌋ eseno?” 41 Da i ingülküp we yanenóp mamtaedógab. Yesu kwit yazilürr da bóktanórr wagó, “Ba, ka marü eso akyandóla, ma kürü kuri kurrkrrua. 42 Ka umulóla, ma kürü metat arrkrrudóla, da ka wa ini igósidi bóktandóla ini ne pamkolpama bórrangdako, ibübókamde, i amkoman ia yangurre igó, kürü mató zirrkapórró.” 43 Ene bóktan kakóm, Yesu górrganórr wirri gyagüpi wagó, “Lazarrus, yao, tubrrua!” 44 Da wa we tubrranórr, oya wapór tang arrgótarrón koralórr gapók mórrkenyórri. Oya obzek ta mórrkenyórr poko-e arrgótarrón yarilürr.

Yesu ibü nilóp wagó, “Ugó agoam, da ugó ki wam!”

45 Abün Zu pamkolpam, nidi togobórr Merrin asenóm, nósenóp Yesu ne poko tómbapónórr, da oya amkoman yangunóp. 46 Ngibürra ma Parrisidü ogobórr, da ibü nüzazilóp Yesu ne poko tómbapónórr. 47 Wirri Prrist akó Parrisia blaman Zu ⌊balngomól byarrmarr pam⌋ ngibaunóp kwób bazenóm,§ Blaman Zu pamkolpamab balngomól byarrmarr pamab kwóbbazen, oya ngi módóga Grrik bóktane: Sanhedrin. da bóktónóp wagó, “Mi ia tai laró tónggapórre, ini pama ne ⌊wirri tulmil⌋ tómbapónda? 48 Mi ne oya wata ilküpane inzan nóma ngakanórre, sab blaman kolpama oya amkoman yangunórre. Rrom wirri pama sab togobe, da mibü ⌊Godón Gyabi Müót⌋ akó mibü bwóbpükü sab mibükagab sazebórre!”

49 Darrü ene wirri pam Kayapas wató yarilürr, ⌊singüldü prrist⌋ ene pail. Wa bóktanórr wagó, “E darrü kla umul-kókakla! 50 E koke amzyatódakla: morroal igósa, darrpan oloma ki nurrótók blaman pamkolpamab pabodó, dudu bwób kulain-gum.”* Zu wirri pama Rrom pamkolpamab gum igósidi koralórr wagó, Rrom gazirr pama akó kena tóbako Zerrusalem apadóm, Zu pamkolpama tibiób wirri pam koke nóma arrkrru korale. Yesun ma nóma emkólóp, ene kakóm, Rrom gazirr pama akó togobórr gazirrüm. Zerrusalem ipüdóp, akó Godón Gyabi Müótpükü ta kulainóp. Ugón pail 70 yarilürr. 51 Wa tóbanóm gyagüpitótóke koke bóktanórr. Zitülkus wa singüldü prrist yarilürr ene paildü, da wa ⌊prropetzan⌋ we poko pupain yarilürr wagó, sab Yesu wató nurrótóke blaman Zu pamkolpamabkü. 52 Ibü tibióbankü koke, a blaman Godón olmal darrpan pokodó amarrum, bwób-bwób barserrón nidipako.

53 Ene ngürrdügab, Zu wirri ngi pama bóktan tómbapón kwarilürr Yesun büdüldü angrinüm. 54 Ene zitüldü, Yesu panzeana myamem koke agóltagól yarilürr Zudia kugupidü, da wa ene poko amgatórr. ⌊Ngüin-koke bwób⌋ minggüpanandó wamórr, darrü wirri basirrdü ngi Eprra-im. Wa tóba umulbain olmalpükü kya ola yarilürr.

55 Zu pamkolpamab ⌊Büdül Kórzyón Tóre⌋ minggüpanan nóma yarilürr, abün pamkolpama tibiób basirrdügabi ogoblórr ama Zerrusalem. Tóre wa solodóma, ngaen-gógópan, Mosesón gida ngarkwatódó, i tibiób kolae tonarr Godka pupo nirre tibiób ⌊kolkal⌋ bainüm. Ene kakóm, i ene tóredó igósidi ogobe. 56 I Yesun amkün kwarilürr, da i Godón Gyabi Müótüdü nóma bórranglórr, i tibiób ola bamtinónóp wagó, “E ia gyagüpi tótókdakla? Anda, wa amkoman ia koke módó tame ini tóredó!” 57 Wirri prrist akó Parrisia arüng bóktan zirrnapónóp blaman pamkolpamdó wagó, “Nadü pam umul yarile Yesu nadü pokodóma, wa sab ki tam kibü büzazilüm, da ki sab oya amiógüm ogobo.”