1 Ene kakóm, Yesu Galili Malu* Galili Malu wa wirri mülkószana. Oya nae naeana, kapórr kokea. dakla dorrodó banikürr (darrü ngi módóga: Taebirrius Malu). 2 Abün pamkolpama oyaka zutalórr, zitülkus i oya esenóp, wa ⌊wirri tulmil⌋ ne tómbapón yarilürr Godón arüng pupainüm, azid pamkolpam nóma dólóng nyónónóp. 3 Yesu podo kwitüdü kasilürr, mórran-mórran bainürr tóba umulbain olmalpükü. 4 ⌊Büdül Kórzyón Tóre⌋ minggüpanan yarilürr, Zu pamkolpamab wirri tóre. 5 Yesu nóma yazilürr, wa wirri pamkolpamab ngoro nósenóp tóbaka tótókde, da wa Pilipün imtinürr wagó, “Mi ia ngarkwatódó brred nubó bumigrre ini abün pamkolpam ngabyónüm?” 6 (Yesu ini poko ugósüm bóktanórr Pilipün apókóm; wa umulürrün yarilürr wa ne poko ki tónggapóne.)

7 Pilip Yesuka bóktan yalkomólórr wagó, “Mibü ne 200 ⌊silba⌋ mani küp† silba mani küp: Grrik bóktane ma inzan angrirrüna: denarii. Ene tonarrdó, darrpan zaget pama darrpan silba mani küp ipadórr darrpan ngürrdü. 200 denarii azebóm, wa aprrapórr 7 melpalóm zaget yarilürr. asi nóma ki kwarile, ene ngarkwat ta gaodó koke ki yarile brred bumiógüm, blaman ini pamkolpamab kari poko alom!”

8 Oya darrü umulbain oloma Endrru, Saemon Pitan narezoret, wagó, 9 “Darrü kari siman olom yóni. Oya 5 barrli brredako akó nis wapiamli. Da ia kubó ne ngaru apóne ini abün pamkolpamdó?”

10 Yesu ibü nilóp wagó, “Pamkolpam mórran-mórran ninam.” Ene pokodó abün opopor koralórr, da blamana we bobrranórr. Pam ngarkwat kókó 5,000 yarilürr.‡ Zu pamkolpama olommokur pamzan ngakan kwarilürr, i 12 pail ama kwit. Kol a olmal go asi kwarilürr, da wata paman etóngóp. 11 Yesu ene brred yazebórr, Godón eso ekyanórr, da pamkolpam nüliónónóp ola nidi bobrralórr. Wapi nis ta wa dadanzan nangónórr, tibiób alo ubi ngarkwatódó. 12 I blamana ngarkwatódó nóma elop, Yesu tóba umulbain olmal nilóp wagó, “Bamirrün alo poko kwób isuam. Darrü pokoa koke ki kolae bai.” 13 Da i blaman nóma kwób isuóp darrpan pokodó, umulbain olmala blaman kókó 12 alóp murrnausóp, pamkolpama ne kla elop, ibü amirrün alo poko.

14 Pamkolpama nóma esenóp Yesu ini ne wirri tulmil tónggapónórr Godón arüng pupainüm, i ola bóktan kwarilürr wagó, “Amkoman, ini wa ene Prropete, ini tüpdü nótó ki tame!” 15 Yesu umul bainürr wagó, pamkolpama oya tibiób arüngi apadóm kain kwarilürr king ngi atenóm, da wa akó pododó tebe püóran we wamórr.

16 Abüsa nóma bótaorr, Yesun umulbain olmala maludü we babinürr. 17 Da i butüdü we bamselórr. Irrüba nóma tumzikürr, Yesu ibüka tótók wata küsil yarilürr, da i we bazebórr. Malu we baurrlürr Kaperrna-um wirri basirrdü tótókóm. 18 Ugón ma wirri arüng wóra tubsolürr, da malua tai kolae bainürr. 19 Umulbain olmala krrabe nóma atül kwarilürr 5 ó 6 kilomitam, i Yesun esenóp but ngorram aindi, nae kwitana tótókde. I kari gum ta koke kwarilürr. 20 A Yesu ibübóka wagó, “Ini kótókla. E gumgu!” 21 Da i we ubi bainóp oya butüdü agasilüm. Dümdüman i malu dakla dorrodó we babzilürr, i nóla ogoblórr.

22 Darrü ngürr, malu dakla dorrodó i ne pamkolpam nümgütóp, ibüka gyagüpitótóka tamórr wagó, sim ene wata darrpan but yaril, da Yesu tóba umulbain olmalpükü koke kasile. I wata tibi ogobe. 23 Ngibürr Taebirrius wirri basirr buta ugón we serrenóp malu kabedó, Lod eso ne ekyanórr akó pamkolpama brred ne pokodó elop. 24 Pamkolpama nóma esenóp, Yesu tóba umulbain olmalpükü we babul yarilürr, da i ene butüdü we bamselórr, ama Kaperrna-um wirri basirrdü ogobórr Yesun amkünüm.§ Kaperrna-um wirri basirr, Yesun ngyaben basirr yarilürr.

25 Pamkolpama Yesu nóma esenóp malu dakla dorrodó, oyabóka wagó, “Umulbain Pam, ma wa aini nóma tama?”

26 Yesu ibüka bóktan yalkomólórr wagó, “Ka yabü amkoman poko byaldóla: ka kuri umul baina e kürü igósidi koke amkündakla, e kürü ne wirri tulmil nósenarre Godón arüng pupainüm; a e wa kürü amkündakla, zitülkus e kuri bikóm por bainane, e brred ne kla ololnórró. 27 E tüpan alo klamóm zagetgu; ene wa sab kolae baine. A e wa ngarkwat-koke arrólan alo klamóm zaget apónam, da inzan alo, ka, Pamkolpamab Olom nótókla, sab kótó nüliónünümo, zitülkus Aba God kürü ene timam kuri kótene.”

28 Da i Yesun imtinóp wagó, “Ene zaget ia larógako, Godón ubi ki ne kla tómbapón kwarilo?”

29 Yesu ibüka bóktan yalkomólórr wagó, “Godón ubi módóga, e oya amkoman yangunane, wa noan zirrsapónórr.”

30 Da i oyaka bóktan yalkomólóp wagó, “Ia ma nadü wirri tulmil tónggapono Godón arüng pupainüm, ki kubó eserre, da marü ki igósidi amkoman mangurre? Da ia? Ma ia inzan wirri tulmil tónggapono, 31 kibü abalbobatala mana* mana plaoazan klama, God Isrrael pamkolpam ne klame ngabyón yarilürr ⌊ngüin-koke bwóbdü⌋ (Bazeb Tonarr 16:4). nóma alo kwarilürr ngüin-koke bwóbdü? Godón Wialómórrón Bóktana enezan bóktanda wagó, ‘Wa ibü kwitümgab brred nülinóp alom.’ ” Bazeb Tonarr 16:4; Wórr Peba 78:24, 25

32 Yesu pamkolpam nilóp wagó, “Ka yabü amkoman poko byaldóla: ene Moses koke yarilürr, yabü kwitümgab brred nótó nülinóp, a kürü Aba wató amkoman kwitümgab brred aliónda. 33 Godón brred watóke, kwitümgabi nótó tübinürr, akó ini tüp arról nótó akyanda.”

34 Da i oya imtinóp wagó, “Wirri pam, ma kibü blaman tonarr ene brred tülinünüm!”

35 Yesu ibü inzan nilóp wagó, “Ka arrólan brredla. Kürüka nótó tame, oya sab myamem aloana kokean ipüde, ó kürü nótó amkoman kangune, oya sab myamem nae anóna kokean ipüde. 36 Ka yabü enezan nilarre: e wa kürü asen koralnórró, da e ma kürü amkoman koke angundakla. 37 Kürü Aba ne blaman pamkolpam küliónürr, sab kürüka togobe. Ka sab darrü pam kalkuma kokean amaniko kürüka nidi togobe. 38 Zitülkus módóga, ka kólba ubi elklaza tómbapónóm kwitümgab koke tibirrü, a ka oya ubi elklaza tómbapónóm tamórró, kürü nótó zirrkapónórr. 39 Kürü nótó zirrkapónórr, oya ubi kokea ka darrü pam koke imruko wa kürü ne pamkolpam küliónürr, a ene ka sab ibü büdüldügab irsino dómdóm ngürrdü. 40 Kürü Aban ubi inzanóma, Olom nidi eserre akó amkoman yangurre, sab ngarkwat-koke arról eserre. Ka sab ibü arróldó irsino dómdóm ngürrdü.”

41 Da Zu pamkolpama ola murrkurr akrran kwarilürr Yesunkwata, zitülkus wa igó bóktanórr wagó, “Ka brredla,† brred Zu pamkolpamab blaman ngürran alo kla yarilürr. kwitümgabi nótó tübinürr.” 42 Da i tibióbka we bóktanónóp wagó, “Ia módóga Yesu, Zosepón olom? Mi umulakla oya ab akó aip, da wa inzan errkya iade bóktóne wagó, wa kwitümgabi tübinürr?”

43 Yesu ibüka bóktan yalkomólórr wagó, “E yabiób murrkurr bókrran-gu kürükwata. 44 Darrü pam gaodó kokea kürüka tótókóm, ngarkwat kókó kürü Aba, kürü nótó zirrkapónórr, kürü minggüpanan wató sidüde, da ka sab oya dómdóm ngürrdü büdüldügab irsümulo. 45 Prropetab Pebadó igó wialómórróna wagó, ‘Blaman pamkolpam God sab umul nyónórre.’ Aesaya 54:13 Nadü pamkolpama Aban bóktan arrkrrudako akó umul apadódako oyakagab, sab kürüka idi togobe. 46 Ini igó poko kokea wagó, darrü pama Ab esenórr. Koke. Godkagab nótó tamórr, darrpana Ab wató esenórr. 47 Ka yabü amkoman poko byaldóla: kürü nadü pama amkoman angunda, oya ngarkwat-koke arról asine. 48 Ka arrólan brredla. 49 Yabü abalbobatala mana alo kwarilürr ngüin-koke bwóbdü, da i ma nurrbarinürr solodó. 50 Ene brred yóni, kwitümgab nótó tamórr. Wa igó ngarkwatódóma, nadü pama elo-e oyakagab, wa sab kokean nurrótóke. 51 Ka küób módógla arrólan brred, kwitümgabi nótó tamórró. Pama ne ene brred nóma elo-e, wa sab ngarkwat-koke ngyabele. Ka ne brred ekyeno, ene kürü büb murre, ka sab ini tüp ekyeno pamkolpam arról aliónüm.”

52 Zu pamkolpama tibiób ongyaltongyalóm we bainóp wagó, “Ini pama wa mibü tóba büb murr ia tülirre alóngóm?”

53 Ibü bóktandógabi Yesu ibübóka wagó, “Ka yabü amkoman poko byaldóla: e ne Pamkolpamab Oloman büb murr koke nóma elóngane akó oya óe koke nóma enónane, igósidi yabüka sab arról babul yarile. 54 Nadü pama kürü büb murr elónge akó kürü óe enóne, oya ngarkwat-koke arról asine. Dómdóm ngürrdü ka sab oya irsümulo büdüldügab. 55 Kürü büb murr ne klame, wa amkoman alo klama, akó kürü óe ne klame, wa amkoman anón klama. 56 Nadü pama kürü büb murr elónge akó kürü óe enóne, wa kürü bübdüma, akó ka ta oya bübdümla. 57 Kürü arról Abazan zirrkapónórr, akó kazan ngyabendóla oyabókamde, da ene ta inzana: nadü pama kürü kólónge, wa sab ngyabene kürübókamde. 58 Da ene brred yóni, kwitümgab nótó tamórr. Ini inzan brred kokea yabü abalbobatalazan ne kla elop, da i wa nurrbarinürr solodó. A ini brred nadü pama elo-e, wa sab ngarkwat-koke ngyabele.”

59 Yesu ini poko ⌊Zu pamkolpamab kwóbbazen müótüdü⌋ umulbain yarilürr, wa Kaperrna-um wirri basirrdü nóma yarilürr.

60 Abün Yesun umulbain olmala ini bóktan nóma barrkrrurr, da bóktan kwarilürr wagó, “Oya umulbain kari müp ta kokea. Gaodó ia nótóke apadóm?”

61 Yesu tüób umul bainürr, oya umulbain olmala murrkurr bóktan kwarilürr, wa ne poko bóktan yarilürr. Yesu ibübóka wagó, “Ia yabü ini bóktana kolae gyagüpitótók nülirre? 62 Da e ia gyagüpitótókdakla: yabüka ia yarile, e ne sab kürü, Pamkolpamab Olom nótókla, nóma kósenane ola kasildi, ka ngaen nóla namülnürrü? 63 Godón Samua arról akyanda; paman arüng oya küp babula. Ka yabüka ne poko bóktóna, ene bóktandó Godón Samu akó arról asine. 64 A e ngibürra amkoman koke bangundakla.” (Yesu wata zitül pokodógab umul bainürr ene nidi kwarilürr amkoman bangun-koke, akó oya sab wirri pamab tangdó nótó ingrine.) 65 Yesu akó bóktanórr wagó, “We zitülkusdügab, ka yabü igósidi nilnünüma: myamem darrü pam gaodó kokea kürüka tótókóm, kókóta Aba popadan ine kürüka tótókóm.”

66 We zitülkusdü, ene tonarrdógab, oya abün umulbain olmala we amgütóp; oyaka myamem koke zutalórr. 67 Da wa akó 12 umulbain olmal nümtinóp wagó, “A yadi, e ta ia tótókóm kaindakla?”

68 Saemon Pita Yesuka bóktan yalkomólórr wagó, “Lod, ki myamem noaka ogobo? Marüka go ngarkwat-koke arról bóktanako. 69 Ki marü amkoman kuri mangurre akó umul bairre ma Gyabi Olomla, Godkagab nótó tamórr.”

70 Yesu ibüka bóktan we yalkomólórr wagó, “Ini 12 yabü ka kuri yazeba. A yabükagab darrüpa oya ⌊debóla⌋ alngomólda!” 71 Wa Zudas, Saemon Iskarriotón olom, oyabóka apón yarilürr. Enana wa darrü Yesun umulbain olom yarilürr, Yesun wirri pamab tangdó sab wató ingrine.