1 Téró me etéyalepó. Whi̧ beta̧né ama doi Ananias beterepó. Ai sekȩ́ró soma Sapairatamo atimaamoné hae kwia dotonóló moni salepó. 2 Atéró sale moni mepaae soma atimaamo saairaalu fo deyóló, bukó mulóló, mepaae ti kale aposel whi̧rapepaae male felepó.

3 Atétepa, Pitané a̧paae duraalu, “Ananias-ó, Satan ya̧ tua̧mó bitu, Dȩi Kepe Wisipaae kapala fo noatepa yaleé? Naao hae dupu yale moni mepaae ya̧ saairaalu bukó mulóló, i sóró waletei hi̧tipó deretei, kapala fo ai dere ape. 4 Hae kwia dotonaai ha̧le mupa, ti naao haetóró molepó. Dotonóló sale moni-kélé, ti naao moni-tórótipó. Tétu, moni mepaae diaamo saairaalu, dekée sóró mepaae maaté Talepaae male waleteikélé wisirapó. Tépatei, naao dowi kisipa sóró yale kapala fota, mo whi̧paae ini, Kótópaaetei ai ere ape,” yalepó.

5 Atéró dere fo kale whi̧ Ananias-né woseturaalu, Pita daalemó haepaae muni doropóló, mo ti suka̧lepó. Mepaae so whi̧né até yalepó dere fo woseturaalu, atima wió du betalepó. 6 Tétepa, mepaae kokopei whi̧rape wóló kale whi̧né tiki kutiné bopéyóló doura̧le felepó.

7 Atéró, sore sukakele kemeyóló ai ki̧lipaae soma Sapaira ama whi̧paae erale ala tuȩ́ni, moko̧leyaa yóló Pita beteremó sókó walepó. 8 Atéró daapa, Pitané kale sopaae woseturaalu, “Naao whi̧ diaamoné hae dupu yale moni i hi̧tié?” yalepó. Tétepa, kale soné duraalu, “Ȩ́pó. Saletei, aitóróti hi̧tipó,” yalepó.

9 Ai fo depa, Pitané a̧paae duraalu, “Noatepa naao whi̧ diaamo fo dokóló, Talené Dȩi Kepe Wisipaae kapala fo yóló, ka̧ae kelaai dilika̧leé? Atei ala yalemó, naao whi̧ doura̧le fele whi̧rape wóló tu̧ sókó walemó ai daae mole ape. Atimané ya̧kélé, atéró sóró fóló doura̧le faalopó,” yalepó.

10 Téyalemó, mo ai fapotóró kale so Pita daale tikimó haepaae muni doropóló suka̧lepó. Atétepa, kale whi̧rapené kelalemó mo ti sukupa sóró fóló, ama oma dourale tikimó a̧kélé titiróló bulalepó. 11 Até yalepó dere fo, Keriso so whi̧ró ai fo wosale so whi̧tamo doasi winé sukutu betalepó.

12 Téró kale aposel whi̧rapené kae kae kelemei alaró so whi̧né kolóló sira yaaire alatamo, so whi̧ betó mole tua̧mó erótu betalepó. Talepaae tuȩ́ tiró betere so whi̧ Solomon-né aleyale be tokwȩimó touróló bitua yalepó. 13 Mepaae so whi̧né Keriso so whi̧né dere ala kolóló, atima dere ala mo koko̧rapó yóló dukirótu betaletei, atima ai so whi̧tamo touyóló betaalo witu betalepó. 14 Tépatei, sokélé, whi̧kélé, Talepaae tuȩ́ tiki tiróló take betere Keriso faketamo toura̧leta yaletikimó Keriso so whi̧ fakeraté felepó. 15 Atétere alamó, mepaae hepo daae mole so whi̧rape sepelewa yóló wóló, Pita a̧ fua wua dere tu̧mó besekȩ tómó mulótua yalepó. Ti aita, Pita fua wua duraalu, ama suka asoné mepaae whi̧ wisiró̧póló kisipa muturaalu, dua yalepó. 16 Jerusalem be bopéróló tȩe mole be huluarapemó betó mole so whi̧ fea Jerusalem bepaae toura̧le walepó. Atéró wouraalu, mepaae hepo daale so whi̧kélé, dowi keperapené doasi susupu mótu betere so whi̧kélé, mo fea beleyóló wapa wisirótua yalepó.

17 So whi̧mó momaratere topo whi̧ró mepaae Sadyusi fakekó i sekȩ́né ama fulumu whi̧rapetamoné aposel whi̧rapené dere alamó atimatamo dei fopaae bualepó. 18 Atéturaalu, kale aposel whi̧rape dipula sóró beteralepó. 19 Téyalemó, dilikitamo Talené ama ensel wóló, ai dipula be tu̧ tuki̧yóló kale aposel whi̧rape belapaae dapesó derepelepó. 20 Atéró duraalu, “Dia̧ fóló momatere be belamó daalu, so whi̧paae mió wosetere kisi fo wisi etérópóló yó melaai fae,” yalepó.

21 Téró hi̧ka be dȩtepa, ensel-né yale fo wosóló, momatere be belamó daalu, so whi̧paae Talené fo kaae sóró yó malepó.

Atéyale ki̧lipaae so whi̧mó momaratere topo whi̧ró, ama fulumu whi̧rapetamoné kale fo tokó̧ló taletere whi̧rapepaae ape yó faralepó. Ai whi̧rapeta, Israel whi̧ disirape atimatórótipó. Ai fakerape fea wóló, mepaae diki tare whi̧rapepaae dipula bepaae fóló, kale aposel whi̧rape dape sene fae yóló dotonalepó. 22 Tétepa, fóló kelalemó, kale aposel whi̧rape dipula bemó bitinipa kelalepó. Atépa yaai dapóló atima momó fesaae walepó. 23 Atéró atimapaae duraalu, “Dipula be tu̧ta, da̧né kinale alatóró epa kelalepó. Téró, tu̧ kaae tare diki tare whi̧rape atimakélé, kale tikimótóró daae molepó. Atépa, da̧ tu̧ tuki̧yóló kelalemó, atima bitinipó,” yalepó. 24  Dipula be kaae tare diki tare whi̧rapené topo whi̧ró so whi̧mó momaratere whi̧rapené topo whi̧tamoné ai dere fo woseturaalu, ai aposel whi̧rape-a, noa yalerópóló atima tuȩ́ teketu betalepó.

25 Atétu beteremó, whi̧ beta̧ wóló duraalu, “Wosae, dia̧né dipula beterale whi̧rapeta, u momatere be belamó daalu, so whi̧paae fo yó mótu betere ape,” yalepó. 26 Ai fo depa, diki tare whi̧rapené topo whi̧ró ama diki tare whi̧rapetamo fóló, kale aposel whi̧rape tawóló sóró walepó. Atéró, dapesó wouraalu, ho̧ko si̧yóló só ani, naamei alané dapesó walepó. Ti noatepae, so whi̧né kapo duné atima siriyóló dao̧sóró wi yalepó.

27 Atéró kale whi̧rape dapesó fóló, fo tokó̧ló taletere whi̧rape betó mole tikimó daalalepó. Atéyaleteita, moma dere topo whi̧né wosetere fo yóló taleyó̧póló yalepó. 28 Téró, kale so whi̧mó momaratere topo whi̧né aposel whi̧rapepaae duraalu, “Da̧né dia̧paae ai whi̧ Yesuné doimó momó kae yó melao̧se yóló fo mulalepó. Téyaletei, dia̧né yó mótu betale fo i Jerusalem be hulua so whi̧ mo feané wosalepó. Diaao̧ ai dere alané Yesu sukó̧póló daleteimó, da̧paae kwia tokó̧ meló̧pólópó yóló kisipa mutu du bitu de?” yalepó.

29 Ti fo depa, Pitaró mepaae aposel whi̧rapetamoné tokó̧ melótu duraalu, “Mo whi̧né fo sya furaalu, Kótóné fo yó matere ala taarénipó. Kótóné ama yae dere ala beta̧ mo eranérapó. 30 Diaao̧ ni tómó oleróló dale whi̧ Yesu dou dolomó mupa, da̧né ayarapené Kótóné momó sóró ai kepaaró betere ape. 31 Tale Kótóné a̧ kepaaróló ama turu naase dȩmó doasi Topo whi̧ beteróo, da̧ aluyao̧sóró tao saaire whi̧kélé sóró beteróo, erapó. Ti aita noa ala yó̧póló ini, Israel so whi̧ dowi ala taaróló tuȩ́ tiki feteyóló wó̧póló erapó. Ai ala depa, ti da̧né yale dowi alamó saaire kwia Kótóné tokó̧ló alu eranérapó. 32 Ai yale alarape fea da̧né kelené kolóló mepaae so whi̧paae yó melótu beterapó. Ti atétere kaae Dȩi Kepe Wisinékélé, da̧né dere fo kwia tao sóró erótu beterapó. Mepaae so whi̧ Kótóné fo wosóló ao̧mó sukó̧ló betepa, atétere so whi̧paae ama Dȩi Kepe Wisi take meló beterapó,” yalepó.

33 Kale fo tokó̧ló taletere whi̧rapené i dere fo woseturaalu, atima mo doakale fopaae buóló kale aposel whi̧rape mo ti daai kisipa mualepó. 34 Até du betepatei, ai tua̧mó Farisi whi̧kó beta̧ ama doi Kamaliel beterepó. Ai sekȩ́ a̧ta, Moses-né asȩre fo diriyóló tuȩ́ru yó matepa, so whi̧ feané ama dere fo mo wisiyóló wosetua dapó. A̧ atére alamó ama doi doasi mulapó. Ai whi̧ kale fo taleratere whi̧rape betó mole kuamó turukó holóló duraalu, “Ai whi̧rape belapaae kapala asiri doropó̧póló yae,” yalepó. 35 Atéró, kale whi̧rapepaae duraalu, “Israel fake whi̧rape-ó, dia̧né ai whi̧rapepaae eraai kisipa mutu betere ala hapale kilitaróló ini, tuȩ́pi tekeyae. 36 Ti noa betené dumitei, i ere alamó da̧ wisiyóló kisipa saalopó. Take bitiré wale alimó, whi̧ beta̧ Teudas-né duraalu, ȩta ha̧le whi̧ meipó. Tȩteróló kaae tanó̧póló sóró daaló betere whi̧pó depa, mepaae 400 whi̧rape a̧tamo toune walepó. Téyaletei, bóe dale sukamó atimané a̧tei dupa, ama bóe belera̧le fele whi̧rape dapo dapo yalepó. Téturaalu, ama yaai kisipa muale ala alu yalepó. 37 Atéyale ki̧lipaae Gavman whi̧rapené so whi̧ doi siré kwȩyale sukamó Kaleli whi̧kó Judas-né i ala yalepó. Mepaae whi̧rape hosaa diriróló hai̧raté kwȩyóló duraalu, ‘Da̧ Gavman-tamo bóe dȩle faalopó. Atéró atima dóló torokó̧ faróló, atima betale sirimó da̧né tȩteróló kaae tawaalopó,’ yalepó. Téyaletei, Gavman whi̧né kale sekȩ́ a̧tei delemó, atima whi̧rape botokó dapo dapo yalepó. 38 Atérapa, mió i du betere alamókélé ya̧lo kisipa mole fo beta̧ dia̧paae i dapa, wosae. I whi̧rapepaae me ala eréni, ha̧le fó̧póló dotȩyae. Atimané take nalopaae yaai dere alamó kisipa mutu, mió ai du betere alatamo mo whi̧né kisipa mole ala yaai depa, ti doyóló haepaae derepaalopó. 39 Téni, i dere alatamo Tale Kótó tua̧mó kaayóló wapa, ti diaao̧ atima dere ala sesé enénipó. Ai alatamo depa, ti Kótótamotei bóe du beterapóló dia̧nétei ka̧ae kolóló kisipa yaalopó,” yalepó.

40 Kale sekȩ́né dere fo mepaae whi̧rapené wosóló, téyaalopóló kisipa mualepó. Atima ai fo yóló ki̧lipaae kale aposel whi̧rape momó bepaae holae yóló, halika tikiné fokosoi ala yalepó. Atétu beteró, atimapaae fo mulóló duraalu, “Yesuné doimó dia̧né fo momó kae yó melao̧se,” yóló fó̧póló dotonalepó.

41 Téró, kale aposel whi̧rape atima ai whi̧rape betere tiki taaróló felepó. Atéró atimasisi duraalu, “Yesuné doimó da̧ halika tikiné fokosó sóró susupu eratere alakélé, hale seratere alakélé, eró̧póló Kótóné amatei, da̧ dosa̧ae sóró beteralepó. Ama ai ala eró betereteita, sekȩi alarape da̧né mo su̧mó belenépa erapóló,” atima hȩkesené sukuté felepó. 42 Atéró, atima betere doko̧ momatere be belamókélé, be doko̧ doko̧kélé, Yesu Keriso a̧ etei kaae whi̧póló so whi̧paae ha̧keamó kale fo wisi ha̧le yó maté fu betalepó.