1 Bɔɔb-pɔɔ́ Sɔɔlɛ ambɛ́ ákīmēʼ âwúu bembapɛɛ ábe Sáŋgwɛ́ɛ́. Ankɛ̌ wɛ́ɛ prisɛ ambáámbáa, 2 aláá mɔ́ aá átel kálag échě ábɛɛ́ belyə́ged bé ndáb é mekáne é Damaskɔs, âbɛl nɛ́n áwôŋ kunze echě nzé anyíné bad ké béhéé ábe béhídeʼ nzii e Yesuɛ áwed, áhaŋ bɔ́, ken bebaád-ʼɛ kéʼɛ baachóm, akób bɔ́, ákɛ̄ɛ̄n bɔ́ á Jerusalɛm. 3 Dɔ́ɔ Sɔɔlɛ áhídté boŋ ákag. Á nzii e Damaskɔs wɛ̂, áde ádíí bɛnbɛn ne dyad, emwɛdmwɛd émbīd ádyōb, épɛn mɔ́ yə̌l esyəə́l. 4 Anhún á ndɔɔb. Dɔ́ɔ áwógé ehɔ́b élāŋgē mɔ́ aá, “Á-Sɔɔl, á-Sɔɔl, cheé ékə́ə́ boŋ étagté mɛ?” 5 Sɔɔlɛ ansɛdéd aáken, “A-Sáŋ, nzɛ́-módɛ́ ne?” Dɔ́ɔ échê ehɔ́b étimtanné mɔ́ aá, “Mɛ-ɛɛ́ ndé Yesuɛ awě étagtɛɛ́. 6 Bɔɔb-pɔɔ́, hidé ásē, ékag á dyad-tê, áhed dɔ́ɔ bɛ́lāā-ʼɛ́ wɛ chǒm éche étə́ŋgɛ́né abɛl.” 7 Bad ábe bɔ́ɔbɛ Sɔɔlɛ bênwǒŋ bêntyéem, dyam déeboo bɔ́ ahɔ́b. Bénwōg ehɔ́b boŋ bénkênnyínné mod awě ahɔ́beʼ. 8 Sɔɔlɛ anhidé ásē, ánēdē mǐd áte, boŋ eenyíneʼaá ekíde. Né-ɔɔ́, bénchə̄ə̄ mɔ́ é ekáá, békɛ̄ɛ̄n mɔ́ á dyad-tê á Damaskɔs. 9 Andyɛɛ́ eʼpun éʼláán ádé eenyínɛɛ́ ekíde. Ene póndé esyəə́l-lɛ eemwédɛɛ́, eedyéde-ʼáa chǒmchǒm.

10 Á Damaskɔs mod abédé awě andúbé Yesuɛ, béchə́géʼáá mɔ́ bán, Ananiasɛ. Annyín ndɔ́g. Á ndɔ́g-te wɛ̂, Sáŋgú Yesuɛ anchəg mɔ́ aá, “Á-Ananias.” Ananiasɛ ankwɛntɛ́n aá “Mɛ nɛ́n, a-Sáŋ.” 11 Dɔ́ɔ Sáŋgwɛ́ɛ́ álâŋgɛɛ́ mɔ́ aá, “Boŋsɛ́n, ékɛ á nkoŋ ń nzii ḿme béchəgɛɛ́ bán Ntyéémé. Wɛ̌pɛ̌ á ndáb wɛ́ɛ Judasɛ. Nzé epedé áhed, ésɛ̄dēd mod awě abídé á dyad á Tasus, béchəge mɔ́ bán Sɔɔlɛ. Adé áhed bɔɔb akânneʼ, 12 anyíné-ʼɛ ndɔ́g. Á ndɔ́g-te wɛ̂, anyíné mod awě béchəgɛɛ́ bán Ananiasɛ, abáné mɔ́ mekáá á nló âbɛl boŋ ányínɛn ámpē.” 13 Ananiasɛ antimtɛ́n mɔ́ aá “A-Sáŋ, nkénwōg ane mod dúu bwâmbwam ne nhel ḿ mekan ḿme ákébɛnlé ábōŋ bad áyə̄l á Jerusalɛm. 14 Apedé-ʼɛ á Damaskɔs hɛ́n ne ngíne echě beprisɛ bémbáá bébágé mɔ́ âkób bad bésyə̄ə̄l ábe békânneʼ á dǐn ádōŋ.” 15 Boŋ Sáŋgwɛ́ɛ́ anláá Ananiasɛ aá, “Kǎg, áyə̄le nɛ́n mpwɛdé anɛ́n mod âbɛle mɛ. Mɔ́ ǎbɛ̌l bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl, échab kə̂ŋ é bad, ne bad bé Israɛl bébíí mɛ. 16 Mměn mɛ́lūmēd-tɛ mɔ́ metake ḿme ákudté áyə̄l echêm.” 17 Né-ɔɔ́, Ananiasɛ ankɛ̌, asɔ́l a ndáb echě Sɔɔlɛ ámbɛ̄ɛ̄ áte, abán mɔ́ mekáá á nló, álāŋgē mɔ́ aá, “A-mwǎnned Sɔɔl, Sáŋgwɛ́ɛ́ mɔ́ alómé mɛ, nɛ́dē, Yesuɛ mwěn awě ampií wɛ á póndé eche éhyagké wɛ́n. Alómé mɛ áwôŋ âbɛl nɛ́n ényínɛn ámpē élôn-nɛ ne Edəə́dəŋ éche Ésáá.” 18 Ábwɔ̄g-ábwɔ̄g bwěm bémbīd Sɔɔlɛ á mǐd ábe bédé nɛ̂ŋgáne eʼkíd éʼ súu, ábooted-tɛ anyínɛn. Hɛ́ɛ ápádté ásē boŋ bédusán-nɛ mɔ́. 19 Andyɛ́ ndyééd, amaá-ʼaá ndyééd adyɛ́ boŋ yə̌l étimé mɔ́ áte.

Sɔɔlɛ andyɛɛ́ á Damaskɔs nguse é eʼpun ne bad ábe béndūbē Yesuɛ. 20 Ankɛ̌ á ndáb é mekáne ésebán abébte póndé ákanle bad tə̂ŋgɛne Yesuɛ, aá mɔ́ adé Mwǎn a Dyǒb. 21 Yə̌l enkɔ́m mod tɛ́ɛ́ áte awě anwóg mɔ́ pɔ́le á nsəl. Bésɛdté bánken, “Saá anɛ́n mod mɔ́ awúɛ̄ʼáá bad ábe bétúbéʼáá dǐn áde Yesuɛ á Jerusalɛm-ɛ? Éesaá mbále nɛ́n nzɔm echě ápɛ́ɛ́né hɛ́n edíi âkób bɔ́ âtimɛn-nɛ bɔ́ ámbīd wɛ́ɛ beprisɛ bémbáá-yɛ?” 22 Boŋ Sɔɔlɛ ambɛ́ ákaléʼ ḿmê nkalaŋ ákǎg áʼsō ngíne ngíne. Metɔte ḿme âmbɛɛ́ âlúmed nɛ́n bán Yesuɛ mɔ́ adé Ane-awě-Béwɔ́gté, méntə̄ŋgɛ̄n nyaa echě bad bé Israɛl ábe bébédé á Damaskɔs bénkênwóŋgé dyamdyam ahɔ́b.

23 Ámbīd e eʼpun híin bad bé Israɛl bênladɛ́n áte âhə́ge Sɔɔlɛ ngáne bɛ́wūū-ʼɛ́ mɔ́. 24 Boŋ Sɔɔlɛ anwóg ntíi ḿme bébɛ́lé. Bénɔ́néʼáá mmwɛ mé eʼkɛ́ ń dyad nkuu ne mǔte âbɛl béwúu mɔ́. 25 Boŋ nkuu nhɔ́g Sɔɔlɛ ábē bembapɛɛ béntēd mɔ́, béhɛ́ mɔ́ á elóŋ-tê, bébídéd mɔ́ á epɔn é esɛ́d bé eʼkɛ́ ábe bênləŋned dyad, boŋ bésūdēd mɔ́ ámbīd e ebwɔ́g.

26 Sɔɔlɛ ankɛ̌ á Jerusalɛm. Áde ápédé áwed, anwanɛ́n aá mɔ́bɛ̂ ne bad ábe bédúbpé Yesuɛ boŋ ábɛ̂ bad bébááʼáá mɔ́ áyə̄le bénkêndúbɛ́ɛ́ bán mɔ́mpē adúbpé Yesuɛ. 27 Hɛ́ɛ Banabasɛ áchə̄ŋgē mɔ́ á ekáá boŋ ákɛɛné mɔ́ wɛ́ɛ bembapɛɛ bé nlómag. Anchemtéd bɔ́ áte ngáne Sɔɔlɛ ányíné Sáŋgwɛ́ɛ́ á ndɔ́g-te á nzii ne chǒm éche Sáŋgwɛ́ɛ́ áláŋgé mɔ́. Anláá-ʼɛ bɔ́ ngáne Sɔɔlɛ áláŋgéʼáá bad mam tə̂ŋgɛne Yesuɛ á Damaskɔs ésebán abáaʼ dyamdyam. 28 Né-ɔɔ́, Sɔɔlɛ ambɛ́ ne bɔ́, ákag mebwɔ́g mésyə̄ə̄l á Jerusalɛm ákaléʼ nkalaŋ ḿ bwâm á dǐn áde Sáŋgwɛ́ɛ́ ésebán abáaʼ dyamdyam. 29 Akǎnléʼáá kə́ə́ŋne bad bé Israɛl ábe béhɔ́béʼáá ehɔ́b é Grikia áswaŋtán-nɛ ne bɔ́. Dɔ́ɔ bébóótédé nzii ahɛd âwúu mɔ́. 30 Áde bad ábe bédúbpé Yesuɛ bésóŋtɛ́né bán béhɛde Sɔɔlɛ awúu, béntēd mɔ́ bésyɔgnéd mɔ́ á dyad á Kaisaria boŋ bélōmē mɔ́ á dyad á Tasus.

31 Né-ɔɔ́, ene póndé esyəə́l bad ábe béndūbē Yesuɛ á mbwɔ́g e Judeya esyəə́l, á Galilia ne á Samaria bémbɛ̄ ne nsaŋ, béwóŋ-ʼɛ mbwɔ́g ń Dyǒb áte nɛ̂ ábɛ̄l béwúú áte, Edəə́dəŋ éche Ésáá éwōŋgān-nɛ bɔ́.

32 Petro akagéʼáá mbwɔ́g áte esyəə́l. Ébédé póndé pɔ́g eche ákíí bad bé Dyǒb ábe bébédé á dyad á Lida alɛled. 33 Áde ápédé áwed, antán mod awě béchəgɛɛ́ bán Aniɛsɛ. Esóŋ é mekuu énwɛ̄ mɔ́, átīmɛ̄n ndáb mwɛ̌ waam. 34 Petro anláá mɔ́ aá, “A-Aniɛs, Yesu Krǐstəə ǎdǐd wɛ bwâm hɛ́n bɔɔb. Pádé ásē énabe ádoŋ anɔn.” Ábwɔ̄g-ábwɔ̄g Aniɛsɛ ampádé ásē. 35 Áde bad bésyə̄ə̄l ábe bédyɛ́ɛ́ʼáá á Lida ne Sharɔn bényíné nɛ́ɛ ane mod ádyɛ́ɛ́ bwâm, bêmbootéd Sáŋgú Yesuɛ adúbe.

36 Mwaád nhɔ́g abédé á dyad á Jopa awě béchə́géʼáá bán Tabitaa, andúbé Yesuɛ. (Dǐn á Tabitaa á ehɔ́b é Grikia ádíi bán Dɔkasɛ nɛ́dē eʼsɛ́l.) Á aloŋgé ádē ásyə̄ə̄l mboŋ mɔ́ ne mɔ́ɔ̄ ábɛ́láá áwōŋgān-nɛ betóótōkɛ̄ bé bad. 37 Ḿmê mesú-ʼɔɔ́, ankwɛ̌ nkole awɛ́-ʼɛ. Bênwobé mɔ́ ndim bétéd mɔ́ bébānē á toŋ e ndáb echě ebédé ámīn. 38 Bɔɔb-pɔɔ́ dyad á Jopa dénkênchabnédté dyad á Lida áyə̄l. Né-ɔɔ́, áde bad ábe bédúbpé Yesuɛ béwógé bán Petro adé á Lida, bénlōm bad bébɛ áwē, ne mecháŋgé nɛ́n bán, “Sôn hyǎg á mehélé-te.” 39 Né-ɔɔ́ Petro amboŋsɛ́n, bɔ́ɔ̄bɔ̄ɔ békɛ̄-ʼɛ. Áde ápédé áwed, bénchə̄gnēd mɔ́ á toŋ e ndáb eche ebédé ámīn. Bekúd bé bebaád bênləŋnéd mɔ́, béchyɛɛ́ʼ, bélūmtē-ʼɛ mɔ́ mbɔ́té ne nkobe ḿme Dɔkasɛ âmbaŋnédté bɔ́ áde ábédé á aloŋgé. 40 Petro ambídéd bɔ́ moosyəə́l á ebwɔ́g, akɔ́g mebóbóŋ ábootéd-tɛ akáne. Dɔ́ɔ ákúnné yə̌l á ndim boŋ áhɔ́bé aá, “Á-Tabita, pádé ásē!” Tabitaa andibé mǐd áte. Anyín áde anyíné Petro, ampádé ásē. 41 Petro ansǎd ekáá, awóŋgɛ́n ânyen mɔ́ ásē. Dɔ́ɔ áchɛ́nlé bad ábe béndūbē Yesuɛ, ne bekúd bé bebaád ábe bémbɛ̄ áhed, boŋ álūmtē bɔ́ Tabitaa áde ádíí á aloŋgé. 42 Ḿmɛ́n nkalaŋ mênkanléd á dyad á Jopa áte ásyə̄ə̄l a etûn é póndé, ekud é bad édúbé-ʼɛ Sáŋgú Yesuɛ. 43 Petro andyɛɛ́ á Jopa nguse é eʼpun. Andyɛɛ́ á ndáb e mod awě abɛléʼáá nsɔ́n mé eʼkob éʼ nyam, awě béchə́géʼáá bán Simɔnɛ.